É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Hegedűs Attila

Fejezetek a magyar nyelv történetéből


A hangtani alak állandósága – új jelentés kialakulása

Ez a poliszémia területe, mert az egyes további jelentések összefüggnek egymással, egy alapjelentés ágazik el, s ezáltal új jelentések alakulnak ki, melyek az alapjelentést szűkítik vagy bővítik (pl. papír 1. 1595 ’növényi rostokból gyárilag készült vékony lemez, lap: íráshoz, csomagoláshoz’, 2. 1843 ’irat, iromány’, 3. 1844.: ’értékpapír’). De az új jelentés esetenként oly mértékben el is távolodhat az eredeti jelentéstől, hogy az adott szinkróniában élő nyelvhasználó számára a két jelentés közötti összefüggés már nem evidens (toll 1. ’madártoll’ 2. ’íróeszköz’). Ez az „álhomonímia” területe. Jelentéstörténeti szempontból a poliszémia és az álhomonímia nem különbözik egymástól, csupán a szinkrón nyelvszemlélő érzékeli eltérően a jelentések összefüggését.

Fejezetek a magyar nyelv történetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 247 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave