É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Hegedűs Attila

Fejezetek a magyar nyelv történetéből


A magánhangzók

A korszak legfontosabb változása a köznyelvi magánhangzó-állományban, hogy a zárt ë a 19. század végétől fokozatosan kiszorult a beszélt nyelvből is. Ebben szerepe volt az írott magyar köznyelvi helyesírásnak, mely nem tett különbséget a nyílt e és a zárt ë között, valamint Budapest beszélt nyelvének is, mely a 19. század végétől, majd 1920 és 1945 után számos nyelvjárási jegyet semlegesített az egyre növekvő tekintélye révén. A köznyelvi hatás ellenére a magyar anyanyelvűek jelentős hányada még ma is megkülönbözteti a kétféle e hangot, és szövegkörnyezet nélkül is egyértelmű a következő párok közötti jelentéskülönbség: szegek ige : szëgek fn, (ti) mëntëk : (ők) mëntek stb. – Az északkeleti nyelvjárások túlnyomó része és a Mezőség kivételével a többi nyelvjárásban megvan a zárt ë fonéma, tehát ezekben 8 rövid magánhangzó van.

Fejezetek a magyar nyelv történetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 247 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave