MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Fejezetek a magyar nyelv történetéből
A képzők
A képzők a szó legbelsőbb helyzetű toldalékai. A szótőhöz járulva új lexikai egységet hoznak létre. Ez a folyamat esetenként az alapszó szófajának megváltozásával is jár. Névszóból ige és névszó (denominális verbum és nomen), igéből ige és névszó (deverbális verbum és nomen) képezhető. Emellett a képzőknek szerepe lehet az akcióminőség (aspektus), a tranzitivitás, illetőleg intranzitivitás és a modalitás területén is. A képzett szó jelentését az alapszó és a képző együtt teremti meg, s ebben általában az alapszóé a vezető szerep (irradiáció). A denominális -z képző gyakran valamivel való ellátást jelent (só-z, cukro-z), de az alapszó jelentés-besugárzása következtében pl. a feketéz(ik) jelentheti, hogy ’fekete kávét iszik’, de azt is, hogy ’hivatalosan be nem jelentett munkát végez’, a traktoroz azt, hogy ’erőgéppel valamilyen tevékenységet művel’. A képzők jelentése az irradiáció következtében gyakran poliszémiát mutat (a poliszémiát, éppen a képzők ősi volta miatt, számos esetben nem lehet elkülöníteni a homonímiától). Így pl. a -d képző jelölhetett kicsinyítést (denominális nomenképző): apród, TA. holmodi (’halmocska’), jelölhetett sorszámnevet (harmad), jelölhetett gyakorítást is (deverbális verbum): bököd, lököd.
Tartalomjegyzék
- Fejezetek a magyar nyelv történetéből
- Impresszum
- I. BEVEZETÉS
- 1. Miért változik a nyelv?
- 2. Hogyan változik a nyelv?
- 3. A nyelvi kontaktusok szerepe
- 4. A változások terjedése a társadalomban
- 5. A változások továbbgyűrűzése a grammatikában
- 6. A változás fejlődés vagy romlás?
- 7. A magyar nyelv történetének korszakai
- 8. A nyelvemlékes kor előtti nyelvtörténet rekonstruálása
- 9. A nyelvemlékek
- 10. A magyar nyelvtörténet kiegészítő forrásai
- 11. Szerkesztési elvek
- 12. Betűk és hangértékek, rövidítések
- IRODALOM
- 1. Miért változik a nyelv?
- II. HANGTÖRTÉNET
- 1. Bevezetés
- 2. Hangváltozási típusok
- 3. A hangváltozások okairól
- 4. Az ősmagyar kor hangváltozásai
- 5. Az ómagyar kor hangváltozásai
- 6. A középmagyar kor
- 7. Az új- és újabb magyar kor
- IRODALOM
- 1. Bevezetés
- III. A MORFÉMÁK TÖRTÉNETE
- IV. MONDATTÖRTÉNET
- 1. Az ősmagyar kor
- 2. SOV→SVO változás a nyelvemlékes kor előtt
- 3. Az ómagyar mondat
- 4. Változások a középmagyar korban
- 5. Változások az újmagyar korban
- IRODALOM
- V. SZÓKÉSZLETTÖRTÉNET
- 1. Általános kérdések
- 2. Alapnyelvi eredetű szavak
- 3. A belső keletkezésű szókészlet
- 4. Az idegen eredetű szókészlet
- 5. Az ismeretlen eredetű szavak
- 6. A magyar mint átadó nyelv
- 7. A magyar szókészlet néhány jellegzetessége
- IRODALOM
- 1. Általános kérdések
- VI. A JELENTÉSEK TÖRTÉNETE
- 1. Bevezetés
- 3. A jelentésváltozás irányai
- 4. A jelentésváltozások okai
- 5. Az alak és jelentés változása alapján létrejött (szemantikai) csoportok
- 5.1. Egy alak, egy jelentés
- 5.2. Egy alak, több összefüggő jelentés
- 5.3. Egy alak, több összefüggéstelen jelentés
- 5.4. Egy alak, több ellentétes jelentés
- 5.5. Több hasonló alak, egy jelentés
- 5.6. Több hasonló alak, több összefüggő jelentés
- 5.7. Több hasonló alak, több összefüggéstelen jelentés
- 5.8. Több hasonló alak, több ellentétes jelentés
- 5.9. Több különböző alak, egy jelentés
- 5.10. Több különböző alak, több összefüggő jelentés
- 5.11. Több különböző alak, több összefüggéstelen jelentés
- 5.12. Több különböző alak, több ellentétes jelentés
- 5.1. Egy alak, egy jelentés
- 6. Az egyes nyelvi szinteken jellemző jelentésváltozások
- IRODALOM
- VII. A VÁLTOZATOK TÖRTÉNETE
- VIII. IRODALOM
- IX. FORRÁSOK
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 247 6
Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
