Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Egyén

Az egyén mint nemzeti vagy nemzetközi tisztségviselő szerepéről különböző nézetek születtek. Sokan az egyént pusztán az általa betöltött státusz, a nemzetközi jog által elismert jogalanyisága miatt tekintik normaközvetítőnek. A kilencvenes években azonban az egyén szerepe felértékelődött, sőt a válsághelyzetekben meghatározó szerepe általánosan elismertté vált. Az államok első számú politikai vezetői esetében nemcsak a személyiségi jegyek váltak döntővé a normadiffúzóban, de azok a politikai értékek is, amelyek mellett korábban kiállt. Napjainkra az is világossá vált, hogy nemcsak a döntéskényszer idején fontos az egyén, de a hétköznapokban is, a nemzetközi kapcsolatok különböző szereplői megpróbálnak hatni ezekre a vezetőkre. De az egyén szerepe jelenik meg a nemzetközi büntetőtörvényszékek joghatóságában is.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

Jogtudomány PPKE BTK jegyzetek

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero