Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban


Szakosított intézmények

Az Alapokmány nemcsak a legfőbb tanácskozó testület, a Közgyűlés feladatai és hatáskörei között tesz említést az emberi jogok megvalósításáról, hanem az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsánál (ECOSOC) is megfogalmazza, hogy az ECOSOC „ajánlásokat tehet az emberi jogok és alapvető szabadságok mindenki részére történő tiszteletben tartásának biztosítása iránt”. Az ECOSOC-nak alárendelt és ahhoz kapcsolódó testületeknek értelemszerűen éppúgy feladatuk az emberi jogok védelme és tiszteletben tartása, mint az ENSZ legfőbb szerveinek. Ennek a feladatuknak igen eltérő módon felelnek meg a szakosított intézmények. Az UNESCO és az ILO alapító okiratai közvetlen utalást tartalmaznak az emberi jogokra, számtalan nemzetközi egyezmény, ajánlás és egyéb dokumentum jelzi azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az emberi jogok védelme és továbbfejlesztése érdekében tettek.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave