Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Normatív háttér

Az AÁSZ Alapokmányát 1948-ban írták alá a tagállamok a kolumbiai Bogotában, amely 30 ország ratifikációjának beérkezése után 1951. december 13-án lépett életbe. Az ENSZ regionális szervezeteként definiálja magát az AÁSZ, amiből az is következik, hogy az ENSZ Alapokmányból, illetve bármilyen más szerződésből eredő kötelezettségek összeütközése esetén az előbbi a mérvadó, a magasabb rendű. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok az ENSZ Alapokmányban elismert jogok védelme alól nem szerződhetnek ki, illetve a be nem avatkozás alapelveinek tiszteletben tartása nem gátolhatja, hogy az emberi jogok megsértésének megszüntetését kérjék a másik államtól. Az Alapokmány szigorúbb a beavatkozást illetően, mint a hagyományos értelmezés vagy az ENSZ Alapokmány. Ennek történelmi okait nem kell külön elemezni, hisz az amerikai kontinensen gyorsan elfogadottá vált ez az elv az „északi kolosszussal” szembeni védekezésül.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

Jogtudomány PPKE BTK jegyzetek

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero