Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban


Az ember és népek jogainak afrikai chartája

Ázsia nagy fokú hallgatásával ellentétben ez a kontinens a gyarmatosítás okozta hátrányokat az emberi jogok fogalomrendszerében is megfogalmazta. A hetvenes évektől fogva a függetlenné váló fejlődő országok, amelyek gyakran hivatkoznak alkotmányukban az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatára, határozottan felléptek a harmadik generációs jogok és a népek jogainak elismerése érdekében. Így pl. nagy harcok árán sikerült elérni, hogy a Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányának első cikkét a népek önrendelkezési jogának szenteljék. A politikai hatásra a gyakorlatban végbemenő változásokat az elmélet még nem tudta teljesen követni, meglehetősen kiforratlan a népek jogainak teoretikus megfogalmazása.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave