Kelemen János (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Túl a nyelvfilozófián


Bevezetés

A normák logikájának lehetőségét firtató kérdés hosszú ideje a filozófia, azon belül is a metaetika és a jogfilozófia érdeklődésének középpontjában áll. A probléma egyik legkorábbi megfogalmazása természetesen David Hume jól ismert érveléséhez köthető, amely szerint deskriptív állításokból érvényes deduktív következtetés útján nem juthatunk normatív állításokhoz (l. Hume 1739/2006, 468). Az egyik közkeletű értelmezés szerint Hume e tétele azon egyszerű oknál fogva érvényes, hogy a normák semmiféle logikai relációban nem szerepelhetnek, így deduktív következtetésekben sem. Első pillantásra ez az állítás meglehetősen intuícióellenesnek tűnik, lévén a hétköznapok során lépten-nyomon elismerjük a normák, normatív állítások közti logikai viszonyok fennállását. Így például elismerjük, hogy a normák (a) összekapcsolhatók logikai konnektívumokkal (Fogd a pénzt és fuss!); (b) konzisztensek és inkonzisztensek lehetnek egymással (Lőj! Ne lőj!); (c) következhetnek egymásból és deskriptív állításokból is (Gondold meg és igyál! ⇒ Igyál!).1

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave