Kelemen János (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Túl a nyelvfilozófián


Szétosztott Morfológia

A Halle és Marantz által 1994-ben bevezetett Szétosztott Morfológia (Distributed Morphology, DM) alapelvei közül elsősorban kettő fontos számunkra: a „hierarchikus szintaktikai szerkezet le egészen a gyökökig” és „a szótári formák késleltetett beillesztése”. A DM a generatív grammatikában manapság megszokott mondattani szerkezeteket hozza létre, de építőkövei sokkal kisebbek: tartalmas, de szófajilag nem feltétlenül specifikált gyökök és funkcionális morfémák. A DM nem használ olyan hagyományos „nagy” szótári elemeket, mint pl. rombol (kauzatív jelentés kauzatív morfológia nélkül), gyengít (kauzatív jelentés kauzatív morfológiával), olvasott (szabályos múlt idő) vagy akár evett (enyhén szabálytalan képzésű múlt idő). Az elméletben nincsenek is a hagyományos értelemben vett szótári elemek. A gyökökből és absztrakt jegyekből fölépített mondatszerkezeteket egyfelől a logikai forma, másfelől a morfológia és a fonológia műveletei veszik munkába. Az utóbbi csoportba tartozik egyebek között a szótári formáknak becézett fonológiai egységek beillesztése. Ezt azért nevezik késleltetettnek, mert a DM az allomorfok kiválasztásában bizonyos meghatározott mondatkörnyezetet is figyelembe vesz (pl. ev-ett, de esz-ik és en-ni). A Logikai Forma, a Fonológiai Forma és az Enciklopédia külön-külön járul hozzá a mondat jelentéséhez. E feltevések mellett az izoláló és poliszintetikus nyelvek közötti különbségek nem teszik szükségessé, hogy radikálisan különböző kompozicionális mechanizmusokat tételezzünk, és a fonológiai szónak nincs semmiféle különleges státusza a szemantikai értelmezésben; l. Harley (2012)-t a DM szemantikai stratégiáiról. (4)-ben Harley kézikönyvcikkének egy igen egyszerű példáját foglaljuk össze. Habár a John slept ’János aludt’ mondatban az igének a PAST jelenlétében speciális allomorfja szerepel, a DM képes külön tartani az igét és az időmorfémát a szintaktikai levezetés során, ami lehetővé teszi, hogy mind a kettő a maga helyén járuljon hozzá a jelentéshez. Az időoperátor hatókörében az egész mondat, nem csupán az ige áll.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVI.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 932 0


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötete nyelvfilozófiai, nyelvlogikai kérdésekkel foglalkozik. Alcíme - Túl a nyelvfilozófián - nem azt jelenti, hogy túlléptünk, vagy túl kellene lépnünk a nyelvfilozófián, hanem azt, hogy mindenképpen túl vagyunk egy olyan filozófiatörténeti korszakon, amelyben a nyelvfilozófia egy adott szerepet játszott. Túl vagyunk a kérdésfeltevések és válaszok bizonyos típusain, amelyeket új kérdésfeltevések és választípusok váltanak fel. Ezt fejezi ki kötetünk szerkezete is, bár természetesen sem rendszeres, sem történeti értelemben nem foghatja át a nyelvfilozófia egészét, és jóval több területet hagy figyelmen kívül, mint amennyit át tud tekinteni.

Az itt olvasható tanulmányok olyan, a nyelvfilozófia körébe tartozó problémákról szólnak, sokszor meglepően új megközelítésben, mint Frege szemantikájának felülvizsgálata, a „hazug” típusú paradoxonok kiküszöbölése a tárgynyelv és metanyelv megkülönböztetése nélkül, fogalmi igazságok és analitikusság, az intenzionális jelenségek megjelenése egyszerű mondatokban, a normák nyelve és logikája, tulajdonnevek és direkt referencia, az innátizmus kérdésköre vagy Wittgenstein-képünk változásai. A kérdések és válaszok eredetiségét és a lehetséges megközelítési módok gazdagságát figyelembe véve néhány esetben kötetünk az adott tanulmányhoz kapcsolódó vitacikket is közread.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Intézetében 2012-ig mintegy másfél évtizeden át működött az MTA-ELTE Nyelvfilozófiai Kutatócsoport, amelynek évente megrendezett hazai és nemzetközi konferenciái az ezen a területen dolgozó kutatók jelentős seregszemléi voltak. A jelen kötet legtöbb szerzője is a kutatócsoport tagjaként vagy azzal szorosan együttműködő külső munkatársként folytatta tudományos tevékenységét életének egy szakaszában. Kötetünk a maga módján az egykori Nyelvfilozófiai Kutatócsoportnak is emléket állít.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-kelemen-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvi//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave