Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


Egy „policy mix” mint reális alternatíva?

Tekintettel arra, hogy mind az exportorientációra, mind pedig a belső keresletre alapozott stratégia jelentős korlátokkal küzd, és az egyes országok esetében más az export és a belső kereslet szerepe a gazdasági növekedésben (lásd Kína és India esetét37, Venkatraja, 2015), ezért igen sokan (Felipe, 2003; Palley, 2011; Venkatraja, 2015; Yeah, 2017) azon a véleményen vannak, hogy a belső keresletre alapozott növekedési modell aligha fogja az exportorientációt kiszorítani, legfeljebb kiegészíteni, hiszen az országoknak exportbevételekre van szükségük az importszámla fedezéséhez és bizonyos országok esetében csak a külpiacokra való termeléssel növelhető a méretgazdaságosság (Felipe, 2003). Ráadásul a teljes exporthelyettesítés igen sok esetben megvalósíthatatlan, hiszen a kivitel kismértékű csökkenését sokszor csak a hazai fogyasztás olyan mértékű emelésével lehetne ellensúlyozni, ami kivitelezhetetlen.38 Így a két modell komplementaritását kell optimalizálni,39 vagyis az exportra termelő ágazatok esetében alapvetően a külső keresletre kell támaszkodni, és ezzel párhuzamosan növelni kell a belső keresletet és támogatni a hazai vállalatokat.40 Vagyis ki kell építeni az arra alkalmas országok esetén a gazdaság belső keresleti oldalát, és el kell engedni az exportra termelő külföldi tőke mindenáron való vonzásának stratégiáját (Palley, 2011). Ugyanakkor a fennmaradó exportorientációban rejlő lehetőségeket a világpiaci kereslet élénkülése esetén kell kihasználni, emellett annak lanyhulását, a termelésre és a foglalkoztatásra gyakorolt negatív hatását a hazai piacra való termeléssel kell ellensúlyozni.

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave