A világgazdasági integrációt mérő egyik fontos mutató a GDP-arányos külkereskedelmi forgalom mutatója (export+import/GDP). Az 1990-es évek reformidőszakát megelőzően India sokkal zártabb gazdaság volt, akár a szomszédos nagy feltörekvő államokkal, mint például Kínával vagy Délkelet-Ázsiával, akár a nyugati fejlett ipari államokkal, például az USA-val vagy az Egyesült Királysággal hasonlítjuk össze. Ezáltal kevésbé volt sérülékeny a világgazdaságban zajló folyamatokra, például a nagy termelési és értékláncok globális terjeszkedésével szemben, hiszen az indiai beszállító vállalatok az éppen kialakuló globális értékláncokba ekkor még egyáltalán nem kapcsolódtak be (Panagariya, 2008). Az 1990-es évek nagy reformátalakulása ugyanakkor ebből a szempontból is mérföldkőnek tekinthető, mivel az azóta eltelt időszakban éppen ellentétes folyamatok zajlanak. A reform olyan radikális változást hozott, hogy az indiai külkereskedelem az említett többi nagy országhoz képest egy évtized leforgása alatt már nyitottabbá vált. A Világbank 2014-es adatait alapul véve a teljes indiai külkereskedelmi áru és szolgáltatás forgalom (export + import) megközelítette az indiai GDP felét (49,6 százalékot) (6.4. ábra), ami a kínai, a japán és az amerikai értékeket meghaladja. Kínában ekkor 41,5 százalék volt a külkereskedelem aránya a GDP-hez mérten.