Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


A világgazdasági nyitás következményei

A világgazdasági integrációt mérő egyik fontos mutató a GDP-arányos külkereskedelmi forgalom mutatója (export+import/GDP). Az 1990-es évek reformidőszakát megelőzően India sokkal zártabb gazdaság volt, akár a szomszédos nagy feltörekvő államokkal, mint például Kínával vagy Délkelet-Ázsiával, akár a nyugati fejlett ipari államokkal, például az USA-val vagy az Egyesült Királysággal hasonlítjuk össze. Ezáltal kevésbé volt sérülékeny a világgazdaságban zajló folyamatokra, például a nagy termelési és értékláncok globális terjeszkedésével szemben, hiszen az indiai beszállító vállalatok az éppen kialakuló globális értékláncokba ekkor még egyáltalán nem kapcsolódtak be (Panagariya, 2008). Az 1990-es évek nagy reformátalakulása ugyanakkor ebből a szempontból is mérföldkőnek tekinthető, mivel az azóta eltelt időszakban éppen ellentétes folyamatok zajlanak. A reform olyan radikális változást hozott, hogy az indiai külkereskedelem az említett többi nagy országhoz képest egy évtized leforgása alatt már nyitottabbá vált. A Világbank 2014-es adatait alapul véve a teljes indiai külkereskedelmi áru és szolgáltatás forgalom (export + import) megközelítette az indiai GDP felét (49,6 százalékot) (6.4. ábra), ami a kínai, a japán és az amerikai értékeket meghaladja. Kínában ekkor 41,5 százalék volt a külkereskedelem aránya a GDP-hez mérten.

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave