21. századi pedagógia
Kérdések, megvitatható gondolatok
- Melyek az elmúlt évtizedek generációi a generációs elméletek szerint? Mi jellemzi őket?
- Mi lehet a hasznuk a generációs elméleteknek? Miért tarthatják egyesek károsaknak őket a tanárképzés során?
- Létezik-e a digitális bennszülött? És a digitális bevándorló? Milyen érveket találunk az elmélet ellen és mellett? Milyen haszna és milyen kára lehet ennek az elméletnek, ha a tanárok (és a diákok) elhiszik?
- Létezik-e multitasking? Ha igen, mi jellemzi? Milyen hatással lehet a munkavégzés hatékonyságára, ha egyszerre több feladatot végzünk?
- Érdemes-e, hasznos-e korlátozni a diákok iskolai mobilhasználatát? Miért? Miért nem?
- Ha egy iskola szeretné igazságosan szabályozni, hogy a diákok hogyan, mikor és mire használhatják mobiltelefonjaikat, vajon mit tartalmaznának ezek a szabályok?
- Miért lehet nehéz a digitális transzformáció megvalósítása az iskolában? Mit szólhatnak hozzá a diákok? Milyen akadályokkal kell megküzdeniük a tanároknak?
- Mit jelenthet az, hogy a diákok „digitális ellenállók”?
- Mi az a digitális restség? Hol, hogyan jelentkezhet az iskolai életben (esetleg azon kívül)?
Tartalomjegyzék
- 21. századi pedagógia
- Impresszum
- ELŐSZÓ
- I. A digitális pedagógia elmélete
- II. A digitális pedagógia gyakorlata
- III. Digitális iskola lépésről lépésre
- Függelék
- Köszönetnyilvánítás
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2018
ISBN: 978 963 454 102 8
Egyre többet hallunk a pedagógiai gyakorlat megváltoztatásának szükségességéről. Erről szól a Digitális Oktatási Stratégia, de a legújabb PISA felmérések eredményei is kiemelték valamilyen adaptív változás szükségességét. Megváltoztak a diákok, a későbbi megélhetéshez szükséges képességek, általában a tudásról alkotott képünk és annak produktív használatának képlete is.
Ahhoz, hogy hatékonyabb lehessen a közoktatás, ezeket a fontos változásokat a pedagógiai tanulmányokban is hasznos (és talán szükséges) lenne megjeleníteni. A tanártovábbképzésben egyre nagyobb igény mutatkozik az ilyen témájú, ám erősen gyakorlati jellegű, kiadványok iránt (pl. A 21. századi tanár meglepő sikere 2015-ben). Az egyetemi tanárképzésben, illetve a tanártovábbképzési programokban a jelenleg használt tankönyvek, kézikönyvek tovább gondolása, kiegészítése, az új oktatási paradigmához szükségszerűen és organikusan kapcsolódó kiadványra komoly szükség és igény lenne.
Hivatkozás: https://mersz.hu/nadori-prievara-21-szazadi-pedagogia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero