Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIX. • Kísérletes nyelvészet
• Impresszum
• A kísérletes nyelvészetről és a kötet írásairól. Szerkesztői bevezetés. • Editorial notes on experimental linguistics and the papers in this volume
• chevron_rightNyelvleírási kérdések
  • chevron_rightAz információszerkezet hatása a disztributív–kollektív többértelműség feloldására • The effect of information structure on the resolution of the distributive– collective ambiguity
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Háttér
      • 2.1. A disztributív–kollektív többértelműség
      • 2.2. Topik, fókusz és határozatlan számneves kifejezések
    • chevron_right3. Az információszerkezet hatásának kísérletes vizsgálata
      • 3.1. Résztvevők
      • 3.2. Kialakítás és módszer
      • 3.3. Anyag
      • 3.4. Eredmények
    • 4. Diszkusszió
    • 5. Konklúzió
    • Irodalom
  • chevron_rightA magyar eldöntendő kérdő mondatok használatának tanulmányozása kísérletes módszerekkel • Experimental studies on the uses of interrogatives in Hungarian
    • 1. Bevezetés
    • 2. A pozitív és a negatív kérdő mondatok használatának különbségei
    • 3. Kísérletek az eldöntendő kérdő mondatok és a kontextus kompatibilitásának vizsgálatára az angol és a német nyelvben
    • chevron_right4. Magyar eldöntendő kérdő mondati konstrukciók használatának kísérletes vizsgálata
      • chevron_right4.1. 1. kísérlet
        • 4.1.1. Hipotézisek
        • 4.1.2. Anyag és módszerek
        • 4.1.3. Eredmények
        • 4.1.4. Következtetések
      • chevron_right4.2. 2. kísérlet
        • 4.2.1. Hipotézisek
        • 4.2.2. Anyag és módszerek
        • 4.2.3. Eredmények
        • 4.2.4. Következtetések
      • chevron_right4.3. 3. kísérlet
        • 4.3.1. Hipotézisek
        • 4.3.2. Anyag és módszerek
        • 4.3.3. Eredmények
        • 4.3.4. Következtetések
      • 4.4. Általános következtetések
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightA prozódiai prominencia (nem-)jelölése a németben és a magyarban • The (non-)marking of prosodic prominence in German and Hungarian
    • chevron_right1. Bevezetés
      • 1.1. A prominencia akusztikai jellemzői
      • 1.2. Szó- és mondatszintű prominencia
      • chevron_right1.3. A szó- és mondatszintű prominencia jelölése a németben
        • 1.3.1. Szóhangsúly
        • 1.3.2. Mondathangsúly
      • chevron_right1.4. A szó- és mondatszintű prominencia jelölése a magyarban
        • 1.4.1. Szóhangsúly
        • 1.4.2. Mondathangsúly
      • 1.5. Kutatási kérdések
    • chevron_right2. Anyag és módszerek
      • 2.1. Mondatok
      • 2.2. Kísérleti módszerek
      • 2.3. Prozódiai stilizáció
      • 2.4. Az elemzés módszerei
    • chevron_right3. Eredmények
      • 3.1. Tartam
      • 3.2. Energia négyzetes összegének maximuma
      • 3.3. Spektrális egyensúly
      • 3.4. F0-maximum
    • 4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_rightA kontextus hatása a magyar preverbális fókusz értelmezésére: egy szemmozgás-követéses vizsgálat • Contextual effects on the processing of Hungarian pre-verbal focus sentences: An eye-tracking study
    • chevron_right1. Bevezetés
      • 1.1. A magyar preverbális fókusz szórendi tulajdonságai
      • 1.2. A preverbális fókusz értelmezésének generatív és pragmatikai megközelítései
      • 1.3. A preverbális fókusz értelmezésének kísérletes eredményei
      • chevron_right1.4. A skaláris implikatúrák: elméleti háttér és kísérleti adatok
        • 1.4.1. A skaláris implikatúrák elmélete
        • 1.4.2. A skaláris kifejezésekhez köthető értelmezési folyamatok kísérletes vizsgálatai
    • 2. Anyag és módszer, kísérleti személyek
    • 3. Eredmények
    • 4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_rightOptimalitáselmélet és gyorsbeszéd. Egy nyelvtanmodelltől a beszéd modellezéséig, sőt a kísérletekig • Optimality Theory and fast speech: From a grammar model to modelling speech to experiments
    • 1. Kompetencia és performancia
    • 2. Az optimalitáselmélet mint kompetenciamodell
    • 3. Performanciamodell az optimalitáselmélethez
    • 4. Gyorsbeszéd: holland hangsúly, magyar magánhangzó-harmónia
    • 5. Kísérletes megközelítések a számítógépes nyelvész szemszögéből
    • 6. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightA multimodális kommunikáció grammatikája felé. Szekvenciális események rekurzív hierarchikus struktúrája • Towards a grammar of multimodal communication: The recursive hierarchical structure of sequences of events
    • 1. Bevezetés
    • 2. A mintázatok és az idő viszonya
    • 3. A Theme szoftver
    • 4. A HuComTech korpusz és a vizsgált adatok
    • chevron_right5. A kísérletek
      • 5.1. Első kísérlet: Gesztusok, pragmatikai funkciók és mondatszerkezet
      • 5.2. Második kísérlet: Prozódia és mondatszerkezet
    • 6. Hierarchia, rekurzió és alminták prediktív viszonya
    • 7. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightA hangzó nyelv és a jelnyelv univerzális és specifikus jegyeinek empirikus feltárása a hazai és nemzetközi kutatások tükrében • Universal and specific aspects of spoken and signed languages
    • Bevezetés
    • chevron_right1. Fonológiai feldolgozás
      • 1.1. Pszicholingvisztika
      • chevron_right1.2. Elsajátítás
        • 1.2.1. Korai elsajátítás
        • 1.2.2. Kései elsajátítás
      • 1.3. Idegtudomány
    • chevron_right2. Lexikon
      • chevron_right2.1. Pszicholingvisztika
        • 2.1.1. Percepció
        • 2.1.2. Produkció
      • chevron_right2.2. Elsajátítás
        • 2.2.1. Korai elsajátítás
        • 2.2.2. Kései elsajátítás
      • 2.3. Idegtudomány
    • chevron_right3. Szintaktikai feldolgozás
      • 3.1. Pszicholingvisztika
      • chevron_right3.2. Elsajátítás
        • 3.2.1. Korai elsajátítás
        • 3.2.2. Kései elsajátítás
      • 3.3. Idegtudomány
    • chevron_right4. Összegzés és kitekintés
      • 4.1. Mit tudtunk meg az emberi nyelvről?
      • 4.2. Kitekintés
    • Irodalom
• chevron_rightNyelvelsajátítás
  • chevron_rightHogyan észlelik az újszülöttek a beszédet? Az újszülött agy nyelvi és beszédspecializációja • The neural basis of language acquisition: Specialization for speech and language in the newborn brain
    • 1. Bevezetés
    • 2. Nyelv- és beszédfeldolgozó rendszer a felnőtt agyban
    • 3. Nyelv- és beszédfeldolgozó rendszer a csecsemők agyában
    • 4. Az újszülöttek univerzális nyelvi képességei
    • 5. Az újszülöttek anyanyelv-specifikus képességei
    • 6. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightBeszédhangok észlelése csecsemőkorban: a statisztikai tanulás szerepe. • The acquisition of speech sounds during infancy
    • 1. Bevezetés
    • chevron_right2. Észlelést, emlékezetet vizsgáló módszerek csecsemőknél
      • 2.1. Viselkedéses vizsgálati módszerek
      • 2.2. Idegtudományi vizsgálati módszerek
    • 3. Hallási képességek csecsemőknél
    • chevron_right4. Beszédhangok elsajátítása
      • 4.1. A beszédhangok kategoriális észlelése
      • 4.2. A statisztikai tanulás szerepe a beszédhangok elsajátításában
      • 4.3. A szociális interakció szerepe a beszédhangok elsajátításában
      • 4.4. Érés, tanulás, az anyanyelvi idegrendszeri elköteleződés hipotézis alapján
    • 5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightOsztenzív kommunikáció és pragmatikai következtetések preverbális csecsemőknél • Ostensive communication and pragmatic inferences in preverbal infants
    • 1. Kommunikáció embereknél és más fajoknál
    • 2. A kommunikáció kód-alapú és következtetés-alapú értelmezési mechanizmusai
    • chevron_right3. Három érv a következtetés-alapú pragmatikai mechanizmusok elsődlegessége mellett az emberi kommunikáció területén
      • 3.1. A szándékolt jelentés aluldetermináltságának érve
      • 3.2. A szótanulás látszólagos paradoxona
      • 3.3. Korai képesség az osztenzív-következtetési kommunikációra még a nyelvelsajátítás előtt
    • 4. Relevanciavezérelt osztenzív-következtetési alapú kommunikáció az embernél
    • chevron_right5. Természetes pedagógia: a csecsemők veleszületett érzékenysége az osztenzív kommunikáció egyes jelzéseire
      • 5.1. Az emberi beszéd mint az osztenzív-kommunikatív szándékot jelző inger fiatal csecsemőknél
      • 5.2. Csecsemők korai érzékenysége az osztenzív kommunikáció nem verbális jelzéseire
    • 6. Kommunikatív tudatolvasás: a referenciális és informatív szándék felismerése
    • chevron_right7. A referenciális szándék korai kikövetkeztetésével kapcsolatos empirikus eredmények
      • 7.1. Szemkontaktus és tekintetirány
      • 7.2. Dajkabeszéd
      • 7.3. Szerepváltásos kontingens reaktivitás
    • 8. Lát vagy mutat? Intencionális vs. kommunikatív ágencia: a tekintetkövetés két alternatív értelmezése
    • chevron_right9. A kommunikatív ágensek informatív szándékának kikövetkeztetése csecsemőknél
      • 9.1. A szerepváltásos kontingens reaktivitás szerepe az informatív szándék kikövetkeztetésében
    • 10. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_rightA fókusz nélküli mondatok kimerítő értelmezése magyar anyanyelvű gyermekeknél és felnőtteknél • The exhaustive interpretation of focusless sentences in Hungarian children and adults
    • 1. A kimerítő értelmezés legfőbb ismérvei
    • chevron_right2. A fókusz nélküli mondatok kimerítő értelmezését vizsgáló kísérlet bemutatása
      • 2.1. A résztvevők
      • 2.2. A kísérleti anyag
      • 2.3. A kísérlet menete
      • chevron_right2.4. Eredmények
        • 2.4.1. A képkondíciók összevetése
        • 2.4.2. A korcsoportok összevetése
        • 2.4.3. A tesztmondat-típusok hatásának elemzése
      • 2.5. Diszkusszió
    • 3. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_rightA mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai
  • chevron_rightMesterséges nyelvtan elsajátítása – viselkedéses és szemmozgáskövetéses vizsgálatok eredményei • Artificial grammar learning – behavioural responses and eye-movement markers
    • chevron_right1. Bevezetés
      • 1.1.
      • 1.2.
      • 1.3.
    • chevron_right2. Összetett szavak alkotásának szintaxisa a magyarban
      • 2.1.
      • 2.2. Az endocentrikus összetett szavak szintaxisáról
      • 2.3.
      • 2.4.
    • chevron_right3. A vizsgálat céljai
      • 3.1.
      • 3.2.
      • 3.3.
    • chevron_right4. Módszerek
      • 4.1.
      • 4.2. A kísérleti személyek
      • 4.3. Az ingeranyag
      • chevron_right4.4. Az MNyE-paradigma fázisai és módszerei
        • 4.4.1.
        • 4.4.2.
        • 4.4.3.
        • 4.4.4.
      • chevron_right4.5. A szemmozgáskövetés módszertana
        • 4.5.1.
        • 4.5.2.
        • 4.5.3.
      • 4.6. Az eredmények statisztikai elemzése
    • chevron_right5. Eredmények
      • chevron_right5.1. Viselkedéses válaszok
        • 5.1.1.
        • 5.1.2.
        • 5.1.3.
      • chevron_right5.2. Szemmozgásmutatók elemzése
        • 5.2.1. Szemmozgásadatok – első fixáció hossza
        • 5.2.2. Szemmozgásadatok – visszatérések
        • 5.2.3. Szemmozgásadatok – arányosított nézési idő
        • 5.2.4. Transition matrix elemzés
        • 5.2.5. Kontroll-AOI-k vizsgálata
        • 5.2.6. Szemmozgásmutatók: a kísérleti személyek két csoportja
    • chevron_right6. Összefoglalás
      • 6.1. A mesterséges nyelvtan tanulásának jegyei a viselkedéses válaszokban
      • 6.2. A mesterséges nyelvtan tanulásának jegyei a szemmozgásadatokban
      • 6.3. A személyek két fő csoportja
      • 6.4. Szemmozgásmutatók eltérései a két csoport között
    • Függelék: Az önreflexiók csoportosítása
    • Irodalom
  • chevron_rightStatisztikai tanulás és kicsiben kezdés specifikus nyelvfejlődési zavarban • Statistical learning and starting small in SLI
    • 1. Bevezető
    • 2. A nyelvfejlődési zavar mint tanulási deficit
    • 3. Mesterséges nyelvtan és kicsiben kezdés
    • 4. A vizsgálat
    • chevron_right5. Módszer
      • 5.1. A kísérleti személyek
      • 5.2. Az ingerek és az eljárás
      • 5.3. Az adatok elemzése
    • 6. Eredmények
    • 7. Megvitatás
    • Irodalom
• chevron_rightNyelvi zavarok
  • chevron_rightBirtokos morfológia használata a magyarban specifikus nyelvi zavart mutató és tipikusan fejlődő gyerekeknél • The use of possessive morphology in Hungarian in children with typical language development and with specific language impairment
    • chevron_right1. Bevezetés
      • chevron_right1.1. A birtokos morfológia sajátosságai a magyarban
        • 1.1.1. Birtokos morfológia
        • 1.1.2. Birtokos morfémák elsajátítása a magyarban
        • 1.1.3. Versengési modell
        • 1.1.4. Gyakorisági különbségek
        • 1.1.5. Többes birtokos jelölésének ingadozása
        • 1.1.6. A birtoktöbbesítő jel sajátosságai
      • chevron_right1.2. A specifikus nyelvi zavar jelensége
        • 1.2.1. A specifikus nyelvi zavar tünetei
        • 1.2.2. Birtokos morfológia SNYZ-ben különböző nyelvekben
        • 1.2.3. Az SNYZ morfológiai jellemzői a magyarban
        • 1.2.4. A specifikus nyelvi zavar magyarázata
        • 1.2.5. Morfológiai gazdagság
      • 1.3. Hipotézisek
    • chevron_right2. A vizsgálat körülményei
      • 2.1. Résztvevők
      • chevron_right2.2. Módszer
        • 2.2.1. Eljárás
        • 2.2.2. Nyelvi anyag
        • 2.2.3. Értékelés
    • chevron_right3. Eredmények
      • 3.1. Felnőttek
      • 3.2. Tipikus fejlődés
      • 3.3. Specifikus nyelvi zavar
    • 4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_rightBeszédfelismerés alapú eljárás az enyhe kognitív zavar automatikus felismerésére spontán beszéd alapján • Spontaneous speech in mild cognitive impairment: A speech recognitionbased solution for automatic detection
    • 1. Bevezetés
    • 2. Vizsgálati személyek és az adatok gyűjtésének módszertana
    • chevron_right3. Manuálisan elemzett temporális jellemzők
      • 3.1. A temporális jellemzők statisztikai elemzése
    • chevron_right4. Akusztikai biomarkerek automatikus felismerése
      • 4.1. Kapcsolódó kutatások
      • 4.2. A jegyek kinyerése az ASR eszközünkkel
    • chevron_right5. Az EKZ osztályozása gépi tanulás útján
      • 5.1. Osztályozási eredmények és vita
    • 6. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_rightA folyamatos és befejezett aspektus produkciója magyar agrammatikus afáziásoknál (Esettanulmány) • Production of imperfective and perfective aspects in individuals with agrammatism in Hungarian: A case study
    • chevron_right1. Bevezetés
      • chevron_right1.1. A mondat időstruktúrája
        • 1.1.1. A mondat külső időszerkezete
        • 1.1.2. A mondat belső időszerkezete
    • 2. A vizsgálatban részt vevő személyek
    • 3. A vizsgált mondatok, a vizsgálat menete
    • chevron_right4. Eredmények
      • 4.1. A két csoport teljesítménye
      • chevron_right4.2. Az agrammatikus afáziás csoport teljesítménye
        • 4.2.1. A most időhatározót tartalmazó mondatok
        • 4.2.2. A már időhatározót tartalmazó mondatok
    • 5. Megbeszélés
    • 6. Összefoglalás
    • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 933 7

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Ez a kötet kísérletes nyelvészeti tanulmányokat tartalmaz, azaz olyan kutatások eredményeit ismerteti, amelyek egy tág értelemben vett „laboratóriumban" végzett kísérletek eredményein alapulnak. A kötet koncepciója szerint mind a legmodernebb technikai eszközrendszerekkel felszerelt kísérleti laboratóriumi struktúra, mind valamilyen speciális terep (óvoda, iskola, rehabilitációs intézet), mind pedig az internet, például a Facebook is szolgálhat kísérlet lefuttatásának kereteként. A nyelvészetben alkalmazott kísérletek módszertana természetesen követi a tudományos kísérletek általános paradigmáját és megőrzi annak lényeges jegyét: hogy megismételhető, objektív legyen.

Amíg számos interdiszciplináris területen, így például a neurolingvisztikában és a pszicholingvisztikában, a tudományos kísérleteket a 19. század óta alkalmazzák, addig az olyan nyelvészeti témákban, mint a nyelvtan készítése, a nyelvleírás, viszonylag újabb fejlemény a kísérletes módszertan alkalmazása. Ezt sok minden motiválta, többek között a kurrens nyelvészeti modellek, elméletek és variánsaik versengései és ennek kapcsán olyan objektív bizonyítékok keresése, amelyek csak kísérleti helyzetekben állíthatók elő.

Kötetünk tanulmányait négy tematikus egység szerint csoportosítottuk: 1. Nyelvleírási kérdések, 2. Nyelvelsajátítás, 3. A mesterségesnyelvtan-elsajátítási paradigma alkalmazásai, 4. Nyelvi zavarok.

A szerzők között nemcsak a terület jelentős ismertségű személyiségei, hanem külföldről korábban hazatért, vagy más országokban dolgozó és az itthoniakkal szoros kapcsolatokat fenntartó, sőt Magyarországon működő külföldi kutatók is megtalálhatók, példázva a magyarországi nyelvészet nemzetközi beágyazottságát. Nyolc tanulmány esetében a szerzők mellékeltek a kísérleteik hátteréhez, például az adatbázisokhoz, vagy a keretként szolgáló kutatási projekthez és kutatócsoporthoz elvezető internetes linkeket, melyeket QR-kódok formájában adunk meg. A QR-kódok okostelefonnal azonnal aktív linkekre fordíthatók.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxix//