Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Allomorfia

A hangalakra (fonológiai formára) vagy az írásképre vonatkozó információknak a morfológiai annotációban való megjelenítése azért sem lenne szerencsés, mert nagyon gyakran önkényes döntéseket kellene hozni arról, hogy milyen alakot adjunk meg allomorfia esetén (azaz akkor, ha az adott morféma több alakban jelenhet meg). Vegyünk néhány példát: a fára alak a következő információkat hordozza: (i) lemmája: FA, (ii) morfoszintaktikai jegyei: SZÁM: EGYES, BIRTOKOS: NINCS, BIRTOK: NINCS, ESET: SUBLATIVUS. Ha az annotációban ezeken a jegyeken túl azt is meg akarnánk jeleníteni, hogy a szóban forgó fára alakban a tőbeli magánhangzó hosszú (szemben más alakokkal, pl. ilyen a fa tőalak, a toldalékolt faként alak, vagy a facipő szóösszetétel), akkor az elemzésben a tövet esetleg a fá és nem a fa alakban adhatnánk meg. A szóban forgó fára alakban jelenlevő toldalék azonban elölképzett magánhangzójú változatban is megjelenhet (pl. kép-re), így dönthetnénk úgy is, hogy az esetragnak ezt a jellegzetességét az annotációnak tükröznie kell, azaz valamilyen alulspecifikált alakban adhatnánk meg a toldalékot (pl. -rA, ahol a nagy A szimbólum a középnyílt elülső e és hátulsó a magánhangzók helyett áll). Hasonló a helyzet máskor is, ahol a szóalakban szereplő morfémák allomorfiát szenvednek el. Például a szelek vagy a sarki alakokban szintén tőallomorfiát találunk: szélszelek, saroksarki, sőt az első esetben a többes szám jelölője más szóalakokban más és más alakban jelenhet meg (pl. kár-ok, ház-ak, sün-ök, zokni-k), ezért ennek a morfémának a jelölése sem nyilvánvaló (lehetne az előzőhöz hasonlóan alulspecifikált magánhangzóval -Vk vagy magánhangzó nélkül csupán -k).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave