Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Az arcon és a hanggal közvetített érzelmek lehetséges funkciói

A videoannotálás során arckifejezéseket is annotáltunk. Az érzelmi állapotokra utaló címkékkel az arcon közvetített helyzetértékelést is rögzítjük: egy szorongó vagy gunyoros arckifejezésből nagyjából meghatározhatjuk a beszélő viszonyulását saját mondanivalójához vagy a partnerétől hallott kérdéshez/kommentárhoz. Azonban az annotátor közelítőleg sem állapíthat meg semmit a beszélői attitűdről, ha nincs tudatában, hogy a mimika – főleg a formális beszélgetésekben – függetlenedhet a megfigyelt személy tényleges hangulatától és beállítódásától, éppen valódi véleményének eltitkolása okán. Ezért az érzelmi vonatkozású videoannotációs szinteken („facial expression class”, „emotion”) adott időszakaszon mindig a korábbi állapothoz vagy a későbbihez viszonyítva adhatunk címkét (azaz az éppen annotálandó szakasznál nagyobb szakasz figyelembe vételével), ugyanis valaki akkor „happy”, ha a későbbi vagy korábbi nyájas mosolyához képest boldog. Bár ez az eljárás erősen szubjektívnek tűnhet, de vegyük figyelembe, hogy mindenkinek van egy „alapmimikája”, vagyis a helyzethez illesztett állandónak nevezhető arckifejezése, amelyhez mint alapállapothoz a felfokozottabb érzelmi állapotokból visszatér. Ez pedig ugyanúgy lehet egy közönyt sugárzó merev arckifejezés, mint egy folytonos udvarias mosoly. Az alapmimika és a tényleges érzelmi állapotot tükrözni akaró közötti szembenállás tagadhatatlanná lesz, ha összevetjük a „facial expression class” és „emotion” annotációs szinteket. Az „emotion” szinten, az egyén hangját hallva meggyőződhetünk róla, arckifejezése mennyire őszinte, illetve, amit nyugodt vagy derűs hangja nem árul el, az esetenként az arcára van írva. Példák:

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave