Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Fúzió és szuppletivizmus

Ki kell térnünk egy további problémakörre, amely azt is megmutatja, hogy egyes esetekben a sztringalapú elemzést nem is lehetséges ésszerű módon megvalósítani. Az ún. fúziós morfémák esetén több funkció szételemezhetetlenül társul egy morfhoz; a legismertebb példa a magyarban a birtokos alakok és igék szám/személy jelölése. Az igazán problematikus esetek azonban azok, amikor a fúzió csak bizonyos esetekben áll fenn, máskor a morfémák agglutinatív módon jelennek meg. Ezt a jelenséget láthatjuk az igei definitjelölésnél: E.1 és E.2 egyértelműen fúziós (pl. ad-om, ad-od), E.3 és T.2 agglutinatív (ad-ja, ad-já-tok). Néha még az is előfordul, hogy az E.3 definitjelölés a módjelölővel fuzionál, pl. az ad-ná alakban a -ná toldalék együtt fejezi ki a feltételes módot és a definitséget, tehát ezek az allomorfok nem alkalmasak a morfológiai annotáció jelölésére. A fúzióhoz tartozó jelenség az is, amikor a toldaléktömb formailag szételemezhető, viszont nem egyértelmű, hogy mely funkcióhoz mely szekvenciák tartoznak; ilyen a többes számú birtokosjelölős alakok esete (pl. kalapjaim), ahol a szételemzett kalap+ja+i+m alakban a ja szekvencia nem bír morfoszintaktikai szereppel (ennek absztraktabb nyelvészeti elemzését l. Melcsuk 1965).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave