Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Megkülönböztető jegyeken alapuló modellezés

A megkülönböztető jegyes fonológia szerint a fonéma megkülönböztető jegyek (hangtulajdonságok) együttesen jelentkező halmaza (Hall 2001; Péter 2001). Jakobson, Fant és Halle (1952) eredeti munkájában mindössze 12 jeggyel írta le a fonémákat (Parsons 1986), melyet később 16-ra bővítettek (Kassai 1998). A megkülönböztető jegyes ábrázolás legkorábbi magyar nyelvre vonatkoztatott kidolgozása Szépe György nevéhez köthető (Szépe 1969). Fontosnak tarjuk kiemelni, hogy az eredeti szerzők akusztikai vizsgálatokra építve definiálták a jegyeket, azaz a többségükhöz azt is megadták, hogy mely spektrális jellegzetességekből lehet őket azonosítani. Későbbi munkák azonban artikulációs irányba vitték el a jegyeket, amivel beszédfelismerési szempontból az a probléma, hogy ezek beszédjelből való detektálhatósága sok esetben egyáltalán nem nyilvánvaló. A jegyek száma is jelentősen megugrott, és sokszor eltérő szerzők eltérő jegykészletekkel dolgoznak. Az eredeti elmélet „felpuhult” olyan értelemben is, hogy a kiinduló felvetés szerint a jegyek binárisak, azaz csak két lehetséges értékük van (egy adott pillanatban vagy jelen vannak, vagy sem). Később azonban sokan megengedtek egy harmadik, „irreleváns” értéket is, vagy azt, hogy bizonyos jegyek különböző mértékben (fokozatokban) is jelentkezhessenek.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave