Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Formalizmus

Az itt következő részben pontosítjuk az inflexiós jegyrendszernek azt a formalizmusát, amelyet az előző részben mutattunk be. Formálisan az inflexiós annotáció két komponensből áll, az egyik komponens a jegy–érték struktúra, amelyben a bináris morfoszintatikai jegyek és ezek pozitív vagy negatív értékei szerepelnek. A másik komponens a hierarchiáért felelős, ezt a legegyszerűbb egy irányított körmentes gráfként (azaz irányított faként) meghatározni, amelyben minden csomóponthoz egy bináris jegy–érték pár van rendelve, az irányított élek pedig megfelelnek a jegy–érték párok közötti dominanciaviszonyoknak. Mivel ez a gráf egy fa, ezért összefüggő és egy csomópont (a gyökércsomópont) kivételével minden csomóponthoz van olyan csomópont, amelyik őt közvetlenül dominálja; a körmentesség pedig azt biztosítja, hogy ne lehessen egy csomópontnak több közvetlenül domináns csomópontja. A jegy–érték párokkal címkézett gráfra egy további feltételnek kell teljesülnie: csak a pozitív értékkel rendelkező jegy–érték párok csomópontjai dominálnak más csomópontokat (azaz a negatív értékkel címkézett csomópontok a fában levelek lesznek). Ez a feltétel az előző részben elmondottak alapján lehetővé teszi, hogy a bináris jegyes hierarchikus szerkezet unáris jegyessé alakítható legyen a hierarchia megtartásával, és így a(z unáris) jegyek száma tükrözze a morfológiai jelöltséget.1

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave