A számítógépes nyelvészeti kutatások Magyarországon gyakorlatilag már a számítógép hazai megjelenésekor elindultak. 1958 őszétől Fodor István, Papp Ferenc, Tarján Rezső és Szalai Sándor többször is tartottak előadást a gépi fordításról a Nyelvtudományi Társaságban és az MTA Nyelvtudományi Intézetében. 1960-ban a gépi fordítás előkészítése az MTA távlati terveibe is bekerült. Ennek az évnek a végén lezajlott az első magyarországi interdiszciplináris értekezlet is a nyelvészek, logikusok és – az akkor megjelenő névvel kibernetikusoknak nevezett – számítógépesek részvételével. Az első gyakorlati eredmény e téren: Hell György és Sipőczy Győző a BME-n a Vezetékes Híradástechnika Tanszék jelfogós gépén magyarra fordított egy orosz mondatot. 1962 elején Hell György – Dömölki Bálint segítségével – megkezdte az első orosz–magyar gépi fordító algoritmus alapjainak kidolgozását az MTA Számítóközpont M-3 számítógépén. A kísérletek ellenére a magyarról vagy magyarra való fordítás átfogó leírásáról ez időben nem jelent még meg komoly publikáció. 1962-ben két fontos tanácskozás is volt hazánkban: Budapesten az MTA munkaértekezlete Kalmár László vezetésével A matematikai nyelvészet és a gépi fordítás kérdései címmel, valamint Tihanyban A matematika alapjai, matematikai gépek és alkalmazásaik konferencia Matematikai nyelvészet és gépi fordítás szekcióülése. Ebben az időben Budapesten, az MTA Számítóközpontjában, a BME Gépészkari Idegennyelvi Lektorátusán és Debrecenben, a KLTE Szláv Filológiai Intézetében folytak számítógépes nyelvészeti kísérletek. Ezekről elsősorban az Általános Nyelvészeti Tanulmányok II. számában és főként különböző könyvtári feldolgozásokkal kapcsolatos kiadványokban, egy-két alkalommal a Magyar Nyelvőr hasábjain, valamint 1963-tól kezdve az MTA Számítóközpont által többé-kevésbé évente megjelentetett angol nyelvű kiadványban, a Computational Linguistics-ben olvashattak az érdeklődők. Az MTA Számítóközpontjában 1966-ban – az Egyesült Államokban folyó gépi fordítási kutatások nagy részének leállítását kezdeményező ALPAC-tanulmány megjelenésével egyidejűleg – a gépi nyelvészeti munkacsoport átalakult, és Dokumentációs Nyelvészeti Csoport néven, megváltozott összetételben már csak részben folytatta a jogelődje által megkezdett munkát. 1967-ben a csoport és az OMKDK közös rendezésében MASPEREVOD-67 néven sor került a szocialista országok első gépi fordítási találkozójára is. 1968 őszén Balatonszabadiban volt egy matematikai nyelvészeti konferencia, amelyen a csoportban folyó szintaktikai kutatásokról szintén hangzott el előadás.