Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Átmenetmodell

Egy szekvenciális címkézési feladat megoldásának egy egyszerű, kevéssé kifinomult módja, hogy eltekintünk a szekvencialitástól: olyan modellt tanítunk, amely minden egyes tokenre külön-külön hozza meg a döntését, a token jegyei alapján, például az előző alpontban bemutatott MaxEnt módszerrel. Már egy ilyen modell is képes jó minőségű chunkolásra (l. a 4.2. pontot), de nem használja ki explicit módon a tokenek címkéi közötti összefüggéseket. Ennek következtében például az is előfordulhat, hogy a kimenetben egy I-NP címkét B-NP, egy O címkét E-NP stb. követ, pedig ezek szabálytalan, chunkolásként értelmezhetetlen címkesorozatok, amelyek a tanulókorpuszban nem is fordultak elő. A szabálytalan szekvenciák kiszűrésén túl azt is figyelembe szeretnénk venni, hogy a szabályos címkesorozatok sem egyformán gyakoriak: Az E-NP címkét például csak akkor követi B-NP vagy 1-NP, ha egy NP-t közvetlenül követ egy másik – ez valószínűtlenebb, mint az E-NP O szekvencia, amikor egy NP-t NP-n kívüli szó követ, például egy ige.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave