Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


A rendszer áttekintése

Annak ellenére, amit fentebb a modularitás hiányáról mondtam (l. 3.4. pont), a gyakorlati modell semennyire sem modellálja a különböző modalitásokból eredő információk heterogeneitását és sokaságát. A rendszer által kezelt adattípus olyan hálózat, amelynek minden csomópontja valamilyen közelebbről meg nem határozott általánosításnak felel meg. Az általánosításoktól csak annyit követelünk meg, hogy az általánosság szempontjából legyenek részben rendezve, de egyelőre semmi sem felel meg annak, hogy az egyes csomópontok milyen érzékelési, motoros stb. kapcsolatokkal rendelkeznek. A gyakorlatban az általánosításokat implementáló legegyszerűbb modulban egy-egy általánosítás nem más, mint jegyek (primitívnek tekintett entitások) egy halmaza, az általánossági reláció pedig a jegyhalmazok közötti részhalmaz reláció. Természetesen ez a modul tetszőlegesen bonyolult más modulra lecserélhető. Nem különböztetem meg a memóriamodellben tárolt általánosításokat a rendszer működése során beérkező inputoktól, vagyis minden olyan tapasztalatot, amelyet a rendszer beépít, illetve amelyre reagál, szintén egy-egy általánosítás (a legegyszerűbb esetben egy-egy jegyhalmaz) képvisel.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave