Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Tipikus személyektől nyert eredmények

Spotorno et al. (2012) áttekinti az összes korábban publikált funkcionális agyi képalkotásos módszerrel végzett vizsgálat eredményeit, amelyek az iróniamegértést kísérő agyi aktivitást vizsgálták tipikusan fejlődő személyeknél. Noha ezek nem vizsgálták közvetlenül a mentálisállapot-tulajdonítás és az iróniamegértés agyi mechanizmusainak összefüggését, kivétel nélkül mind a hét tanulmány megemelkedett aktivitást talált a tipikus személyek középvonali (mediális) prefrontális kéregterületein. Ezt a kérgi területet lényegében konszenzuálisan az összetett mentálisállapot-tulajdonítási folyamatok egyik agyi központjának tekintjük. Spotorno és munkatársai (i.m.) szintén megemelkedett aktivitást mutattak ki itt az ironikus kijelentések feldolgozása során. Ugyanakkor saját vizsgálatukban megemelkedett agyi tevékenységet találtak abban a három további agyi struktúrában is, amelyeket szintén a mentálisállapot-tulajdonítás neurális alapjai közt tartunk számon (a jobb és bal oldali tempo-parietális területeken és a precuneusban, a fali lebeny felső középvonali felszínén). Spotorno csoportjának eredményei tehát erős bizonyítéknak tűnnek a mellett, hogy a nyelvi irónia megértése valóban mentálisállapot-tulajdonítást igényel – maguk is így értelmezik adataikat, összhangban például Shibata et al. (2010) következtetéseivel. Ugyanakkor nem elhanyagolható tény, hogy a naiv tudatelméleti feldolgozásban érintett négy terület közül három megemelkedett aktivitását nem mutatták ki a korábbi iróniamegértési vizsgálatok. Spotornóék szerint ennek módszertani okai vannak, amelyek elsősorban az ironikus kijelentések kontextualizálásával kapcsolatosak. Így azonban további empirikus vizsgálatokat igényel annak a felmerülő, és számunkra itt különösen fontos kérdésnek a megválaszolása, hogy vajon ezekben a korábbi vizsgálatokban így a tipikus személyek is valamilyen nem mentalizációs jellegű stratégiát használva végezték az ironikus kijelentések feldolgozását? Azaz jelen lehetnek nem a mentálisállapot-tulajdonításon alapuló feldolgozási stratégiák tipikus személyek esetében is, ahogyan azt saját eredményeink mutatták az autizmussal élő személyek vizsgálatakor?

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave