Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Autizmussal élő személyektől nyert eredmények

Ismereteim szerint eddig egyetlen olyan funkcionális képalkotást alkalmazó kutatás eredményeit publikálták, amely közvetlenül az iróniamegértés neurális alapjaira irányult autizmussal élő személyeknél. Wang et al. (2006) vizsgálatában az autizmusban érintett személyek – hasonlóan saját, itt tárgyalt vizsgálataimhoz – a véletlennél szignifikánsan nagyobb eséllyel értették meg az ironikus kijelentéseket, noha teljesítményük a tipikus kontrollcsoporté alatt maradt. Érdekes, de mások eredményeinek fényében (l. ismét a tárgyalt vizsgálatainkat, illetve pl. Pexman et al. 2011 és Glenwright–Agbayewa 2012 viselkedéses módszereket alkalmazó munkáit) mégsem teljesen meglepő módon azt találták, hogy sikeres iróniamegértés esetén az autizmussal élő személyek agyában is megemelkedett aktivációt mutattak azok a – részben a naiv tudatelméleti működésekkel összefüggő – területek, amelyek a tipikus személyek esetében is, sőt, bizonyos területeken ez az agyi aktivitás intenzívebb is volt. A szerzők értelmezése szerint ez arra utal, hogy az autizmussal élő személyek egy részénél működnek a kommunikatív szándékok felismerésére szolgáló idegrendszeri mechanizmusok, ezekre támaszkodnak is az irónia megértésekor, ám a sikeres feldolgozás nagyobb erőfeszítést kíván, mint a tipikus személyek esetében.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave