Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


A hagyományok vonzerejüknek köszönhetően élik túl a kulturális szelekciót

Véletlenszerű-e a szelekció? Nem. Bizonyos hagyományoknak nagyobb esélyük van a túlélésre, mint másoknak, például mert vonzóbbak. Annak, hogy a kulturális szelekció nem pusztán a véletlen következménye, furcsa következményét figyelhetjük meg a kulturális repertoárok méretében. Az irodalomtörténet ad erre példát. Moretti az említett vándorkönyvtár-vizsgálatban megemlíti, hogy a kis könyvtárak olvasóinak nagyobb arányban ajánlottak klasszikus könyveket (a Bentley-katalógusban, vagy a Dictionary of National Biography 55.000 szócikkében hivatkozott munkákat). A nagy könyvtárakban kisebb szerepet kapnak a klasszikusok a kevésbé ismert és a kevésbé terjesztett könyvekhez képest. Ugyanakkor a kis könyvtárak irodalmi ízlésükben nem konzervatívak. Kínálatukhoz képest ugyanolyan arányban ajánlanak idegen, külföldi könyveket, mint a nagy könyvtárak. A nagy könyvtárak abszolút számban több klasszikust vásárolnak, mint a kicsik, bár nem vesznek meg minden klasszikust, amit megvehetnének. Miért kisebb náluk a klasszikusok aránya a teljes kínálatban? Azért, mert módjuk van arra, hogy mélyebbre menjenek prioritási listájukban és diverzifikálódjanak. Erre más példákat is ismerünk. Amiensben a 16. században a sikeresebb naprakész könyvek arányában kétszer olyan jól reprezentáltak a kereskedők és a mesterek könyvtáraiban, akiknek kevés könyvük van, mint más tulajdonosoknál (Chartier 1982).

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave