Pléh Csaba (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

A kognitív szempont a nyelv pszichológiájában


Az általánosan vonzó hagyományok nem mindig jelennek meg

Tegyük fel, hogy a hústabukon alapuló európai etikettrendszer azért stabil, mert e tabuk vonzereje nagyon általános, pszichológiai mechanizmusoknak köszönhetően az emberek jó részénél megtalálhatóak. Általánosítható-e, amit ezekből az esetekből tanultunk? Ez korántsem kézenfekvő. Talán különleges körülmények kellenek ahhoz, hogy a legáltalánosabb attraktorok érvényesüljenek a helyi attraktorokkal szemben. Szerintem az etikettel és az étkezési tabukkal kapcsolatos dolgok azért vonzóak szinte mindenki számára, mert olyan körülmények között kerülnek átvitelre, amelyek igen sajátosak. Miért tudta Saun Nichols vagy Norbert Elias a gusztustalan viselkedésekre vonatkozó szabályok túlélését feltárni? Részben azért, mert elég hosszú időt figyeltek meg ahhoz, hogy időközben a kevésbé népszerű szabályok kihaljanak. Elias adatai azt mutatják, hogy Erasmus kézikönyvének legtöbb szabálya, legalábbis a kézikönyvszerzők között, nagyon népszerű volt a megjelenését követő évtizedekben. A korának leghíresebb szerzője által írott könyv hatása óriási volt. A 130 kiadás hamarosan négy nyelven, azután még több nyelven megjelent. Biztosan voltak olyan emberek, akik a kézikönyv szinte minden szabályát be akarták tartani. Ugyanakkor ezek közül sok nem kapcsolódott erős érzelmekhez, s idővel kihaltak. Az undorral kapcsolatos normák fölénye nem egyik napról a másikra jelent meg. Ahhoz, hogy ezt észrevegyük, meglehetősen hosszú idői sávot kell tekintenünk.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok a modern magyar nyelvészet egyik legfontosabb fóruma. Tematikus kötetei egyszerre mutatnak be eredeti elemzéseket és összefoglaló, illetve elméleti tanulmányokat, melyek évtizedes távlatban befolyásolják a hazai nyelvészeti érdeklődést és az egyetemi oktatást.

Ez a legújabb kötet nem általános kognitív nyelvészet szeretne lenni. Azt mutatja be, hogy a nyelv elsajátítására, mentális leképezésére és használatára vonatkozó elképzelésekben, átfogó elméletekben, interdiszciplináris értelmezésekben és kísérletekben hogyan jelenik meg a nyelvi rendszer és az emberi megismerő rendszer kapcsolata. A tanulmányok hangsúlya elsősorban pszicholingvisztikai. Új elem, hogy fordításokkal megjelenítjük néhány Magyarországon, illetve Magyarországon is dolgozó kolléga munkáit.

A kötet a kognitív nyelvszemlélet számos alapvető kérdésére kitér. Bemutatja, hogyan kérdőjelezi meg ez a felfogás a nyelv és a nyelvészet önállóságát, amikor a nyelvet mint az emberi megismerés (kogníció) általános rendszereinek egyikét képzeli el, amelynek szabályszerűségeit az általános kognitív rendszer szabályszerűségei magyarázzák. Bemutatja, hogyan jelennek meg az elsajátításban, a tanulásban és a használatban is a „pusztán nyelvinél” általánosabb mechanizmusok.

A tanulmányok feltárják a kognitív szempont jelenlétét a nyelvi rendszer kreativitásának, összetevőinek, emlékezeti és észlelési illesztéseinek keretében. Több dolgozat elemzi a kognitív meghatározókat a nyelv keletkezésében, illetve a gyermeknyelvben.

A kognitív szempont megjelenik az agysérülésekhez kapcsolódó, afáziás jellegű és az egyéb, pl. az autizmus spektrummal érintkező nyelvi nehézségek értelmezésében is. A kultúra és a nyelvhasználat (a pragmatika) illesztésének gazdag választékát is bemutatja a kötet, a metaforák alternatív elméleteitől kezdve a gondolatterjedés és a nyelvi változás kognitív összetevőiig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/pleh-kenesei-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave