Tartalomjegyzék

• KLÍMATECHNIKAI SZÁMÍTÁSOK AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETI GYAKORLATBAN
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_right1. Klímatechnikai alapfogalmak
  • 1.1. Alapfogalmak, állapotjelzők, mértékegységek
  • 1.2. A száraz levegő sűrűségének számítása normál állapotban
  • 1.3. Az univerzális gázállandó értékének meghatározása
  • 1.4. Benzinüzemű gépkocsi kipufogórendszerét elhagyó szén-monoxid gáz mozgásának meghatározása zárt rakodótérben
  • 1.5. Ipari helyiség szellőztetésének mérnöki gyakorlati számítása
• chevron_right2. Légállapot paraméterek meghatározása számítással
  • 2.1. Gyakorló feladat légállapot értékek meghatározására termo-higro-barográf műszer által mért adatok alapján
  • 2.2. Levegő-vízgőz keverék paramétereinek számítása
  • 2.3. Légállapot-változás vizsgálata radiátorral történő légfűtés esetén
• chevron_right3. A h-x diagram szerkesztésének gyakorlati folyamata
  • 3.1. Segédfüggvény szerkesztésének folyamata a parciális vízgőznyomás – abszolút nedvességtartalom értékek alapján
  • 3.2. A telítési határgörbe szerkesztése
  • 3.3. A relatív páratartalom görbék szerkesztése
  • 3.4. Nedves izotermák szerkesztésének folyamata a túltelített mezőben
• chevron_right4. Mérnöki számítási feladatok keverési folyamatokra
  • 4.1. Levegő keverése vízzel
  • 4.2. Levegő keverése vízgőzzel
  • 4.3. Levegő keverése levegővel
  • 4.4. Gyakorló feladat levegő beporlasztott vízzel történő keverésére
• chevron_right5. Gyakorló példák a h-x folyamatábrákhoz
  • 5.1. Klímaberendezés vizsgálata nedvesítő kamrával, utófűtővel nyári esetben
  • 5.2. Uszodai szellőztető berendezés vizsgálata
  • 5.3. Ipari csarnok légállapot változásának vizsgálata termoventilátorral
• chevron_right6. A nedves hőcsere során történő elméleti és valóságos állapotváltozások folyamatainak vizsgálata
  • 6.1. Nedves hőcsere vizsgálata levegő útjába történő állandó hőmérsékletű víz permetezése esetén
  • 6.2. Nedves hőcsere folyamatának vizsgálata a levegő elméleti entalpiaváltozására vonatkozó nomogram használatával
  • 6.3. Nedves hőcsere folyamatának vizsgálata levegőbe porlasztott melegvíz esetén
• chevron_right7. Központi klímaberendezés elemeinek és energiaigényének méretezése
  • 7.1. Klímaberendezés tervezése ülésterembe
  • 7.2. A klímaberendezésben található további elemek méreteinek meghatározása
• chevron_right8. Tornaterem friss levegős klímatechnikai rendszerének méretezésére
  • 8.1. A helyiség hő- és nedvességterhelése téli és nyári méretezési állapotban
  • chevron_right8.2. A kiszolgált térben lejátszódó légállapot-változás irányjelzőinek meghatározása
    • A nyári állapotváltozás irányjelzője
    • A téli állapotváltozás irányjelzője:
  • chevron_right8.3. A frisslevegőigény meghatározása
    • MSZ CR1752 alapján
    • Szennyezőanyag-kibocsátás alapján:
    • DIN 1946/2 szabvány alapján
  • 8.4. A szellőző levegő térfogatáramának meghatározása
  • 8.5. A levegőkezelő központban lejátszódó légállapot-változási folyamatok vizsgálata
  • 8.6. A levegőkezelés elemeinek teljesítményigénye
• chevron_right9. Nyári instacioner hűtési hőterhelés számítása
  • A számítás menete
  • Külső hőterhelés (Q ˙e) számítása:
  • Épület 1. (Nehéz szerkezetű épület)
  • Épület 2. (Könnyűszerkezetes épület):
  • Belső hőterhelés (Q ˙i) számítása:
  • Az emberi hőleadás:
  • A világítás hőleadása:
  • Épület 1. (Nehéz szerkezetű épület):
  • Épület 2. (Könnyűszerkezetes épület):
• Jelölésjegyzék
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 074 8

Napjainkban világjelenség a klímatechnikai rendszerek robbanásszerű elterjedése. Segítségükkel az épületek helyiségeiben olyan légállapotot hoznak létre, mellyel biztosítható a benntartózkodó személyek kellemes hőérzete, vagy a telepített technológia problémamentes működtetése. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy hazánkban is egyre szélesebb körben alkalmazzák az otthonok és a középületek aktív hűtését. Ezeknél az épületeknél jelentősen megnő a szellőzés részaránya a teljes energiafelhasználásban. Hasonló problémával kell számolni az utólagosan hőszigeteléssel ellátott épületek üzemeltetésekor is. Ebben az esetben a szellőzés energiaszükséglete relatívan nagyobb hányadot képvisel az épület teljes gépészeti rendszerének energiafelhasználásában. Korábban, illetve napjainkban is élő gyakorlat az, hogy a klímatechnikai rendszerek tervezésére és kivitelezésére kiírt tender pályázatok elbírálásának fő szempontja a beruházási költség. A nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb teret hódít az energiatakarékos üzemvitel és a minőségbiztosítás. Itt kapcsolódik ehhez a témakörhöz ez a könyv, amelyben általánosított, a gyakorlatban előforduló lehetséges esetekre jól és hatékonyan alkalmazható módszereket mutat be a klímatechnikai rendszerek energiatudatos méretezéséhez és tervezéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kassai-kajtar-klimatechnikai-szamitasok-az-epuletgepeszeti-gyakorlatban//