Manuel Castells (2005) trilógiájának első kötetében „A hálózati társadalom kialakulása” az információs és kommunikációs technológia társadalomra gyakorolt hatásait elemzi. Castells (2005, 123.) szerint „az információs technológiai paradigma nem abban az irányban fejlődik, hogy mint rendszer elérjen valamilyen végpontot, hanem többszörösen rétegződött hálózatként a nyitottság felé tart”, mely a művelődés körét is érinti (vö. Barabási 2003, Nyíri 2009). Maróti Andor (2016b) művelődéskutató felteszi azt a kérdést „változnia kell-e a művelődésnek az információs társadalomban”, és egyben keresi a választ, hogyan formálódik a kultúra fogalma, értéke és átadásának módja. Ebben a környezetben a művelődést a gondolkodás és cselekvés megújításaként értelmezi, illetve kiemeli, hogy az ember és a környezete közötti párbeszéd a művelődés lényege (uo. 66.). Az infokommunikációs eszközök elterjedésének, valamint az internetes szolgáltatásoknak köszönhetően napjainkban kibővültek az élethosszig tartó tanulás és művelődés terei, lehetőségei, melyek új kihívásokat fogalmaznak meg a szakma számára is, amely írásunk témaválasztását is inspirálta. Benedek (2007, 28.) olvasatában az infokommunikációs technológiák fejlődésének köszönhetően a mobiltanulás „hatását tekintve egyre jelentősebb társadalmi dimenzióban jelenik meg (…). A változás kiterjesztő hatással bír ugyanis az egész életen át tartó tanulás kereteire, azt új virtuális dimenziókkal ruházza fel” (vö. Barabási 2003). Többek között már az ezredfordulón az egész életen át tartó tanulásról szóló Memorandum is hangsúlyozza, hogy az infokommunikációs technológia hatalmas lehetőséget hordoz magában, azáltal, hogy a nap minden szakaszában elérhetővé teszi a tanuláshoz való hozzáférést, függetlenül attól, hogy egy adott pillanatban éppen hol tartózkodik az egyén (Memorandum 2000, 21.). Az okostelefonok térhódítása pedig kedvezően hat a bárhol, bármikor tanulás lehetőségének is, a tanulás történhet helyszíntől függetlenül, otthon, munkahelyen, és történhet eltérő időpontokban is (lásd mobiltanulás, m-learning; vö. Castells 2005, Castells 2006, Czirfusz et al. 2015, Racsko 2016, Weste 2012).