Tartalomjegyzék

• A KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN ALAPJAI
• Impresszum
• Kerekes Sándor
• Előszó
• chevron_right1. A fenntartható fejlődés
  • Bevezetés
  • 1.1. A bioszféra, a gazdaság és a jólét kapcsolata
  • 1.2. A fenntartható fejlődés fogalmának értelmezése
  • 1.3. A Föld eltartóképessége
  • 1.4. A fenntartható fejlődés elvei
  • Ellenőrző kérdések
• chevron_right2. A gazdasági növekedés és a környezeti minőség kapcsolata
  • Bevezetés
  • 2.1. A Földet érő környezeti terhelés változása
  • 2.2. A gazdasági növekedéshez kapcsolt optimizmus elméleti gyökerei
  • 2.3. A környezeti Kuznets görbék
  • Ellenőrző kérdések
• chevron_right3. A jólét jellemzése, jóléti mutatók
  • Bevezetés
  • 3.1. Gazdasági makromutatók (GDP, GNP) és fogyatékosságaik
  • 3.2. A jövedelemelosztás egyenetlenségeinek jellemzése
  • chevron_right3.3. A humán fejlődés mérése
    • 3.3.1. Az életminőség modell
    • 3.3.2. A társadalom minősége modell
  • 3.4. A UNDP humán fejlődés indexe
  • 3.5. Az ökológiai lábnyom
  • chevron_right3.6. Az ökológiai lábnyom számítása
    • 3.6.1. A biokapacitás számítása
    • 3.6.2. Ökológiai deficit és túlfutás
    • 3.6.3. Az ökológiai lábnyom számításának megbízhatósága
  • Ellenőrző kérdések
• chevron_right4. A természeti erőforrások
  • Bevezetés
  • 4.1. A természeti erőforrások fogalma
  • 4.2. A közjavak túlhasználata, „a közlegelő tragédiája”
  • chevron_right4.3. A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások
    • 4.3.1. A kimerülő (újra nem termelhető) természeti erőforrások készlete
    • 4.3.2. A kimerülő természeti erőforrások optimális használata
  • 4.4. Megújuló erőforrások és optimális felhasználásuk
  • 4.5. Nem kitermelhető (in situ) természeti javak
  • chevron_right4.6. A környezet monetáris értékelése
    • 4.6.1. Az élvezeti (hedonic) ár módszer [146]
    • 4.6.2. Feltételes értékelés (contingent valuation)
    • 4.6.3. Az utazási költség módszer
  • 4.7. A monetáris értékelés néhány hazai tapasztalata
  • 4.8. A növény- és állatfajok eszmei értéke
  • Ellenőrző kérdések
• chevron_right5. A környezetszennyezés gazdaságtana
  • Bevezetés
  • 5.1. Külső gazdasági hatások
  • 5.2. A külső gazdasági hatások típusai
  • 5.3. A környezetszennyezés két alaptípusa: szétoszló (flow) és felhalmozódó (stock) típusú szennyezés
  • 5.4. Az externális hatások közgazdasági következményei
  • 5.5. A környezetszennyezés gazdaságilag optimális szintje
  • 5.6. Az externália optimális nagysága
  • 5.7. Az externáliák kezelése a közgazdasági elméletben. A pigou-i adó nagysága
  • 5.8. A Coase-tétel
  • 5.9. Pigou és Coase elméletének néhány környezetpolitikai következménye
  • 5.10. A szennyezés csökkentésének két módja, egy szennyező esetén
  • 5.11. A szennyezéselhárítási kötelezettségek költséghatékony megosztása több szennyező, vagy több szennyezéselhárítási lehetőség között
  • 5.12. A környezetpolitikai eszközök (adók és mennyiségi szabályozás) közötti választás
  • 5.13. Az externáliák hatása monopolista piacon
  • 5.14. A direkt és indirekt eszközök együttes alkalmazásának esete
  • 5.15. Az infláció és az árrugalmasság kérdése a zöld adóknál
  • chevron_right5.16. Környezeti szabályozás, vállalati alkalmazkodás
    • 5.16.1. A direkt szabályozás következménye
    • 5.16.2. A gazdasági szabályozás következményei
    • 5.16.3. A magáninnováció csapdája
  • 5.17. A normatív szabályozás eredményesebben ösztönzi az innováciét
  • 5.18. Környezeti szabályozás nem stacioner szennyezés esetén
  • Ellenőrző kérdések
• chevron_right6. A Föld légköre és a klímaváltozás
  • Bevezetés
  • chevron_right6.1. A földi légkör szerkezete és összetételének változása
    • 6.1.1. A légkör szerkezete
    • 6.1.2. A légkör kémiai összetétele
    • 6.1.3. A légkör szennyeződései
  • chevron_right6.2. A klímaváltozás és az ellene történő védekezés
    • 6.2.1. A klímaváltozás várható hatása
    • 6.2.2. A klímaváltozás elleni védekezés
    • 6.2.3. A klímapolitika gazdasági hatásai
  • 6.3. A szén-dioxid kibocsátás mint új típusú externália
  • Ellenőrző kérdések
• chevron_right7. A környezetvédelem szabályozásának eszközei. Az EU környezeti törekvései
  • Bevezetés
  • 7.1. A szabályozással szemben támasztott követelmények
  • chevron_right7.2. Direkt beavatkozáson alapuló közvetlen, vagy normatív szabályozás
    • 7.2.1. A normák rendszere
    • 7.2.2. A közvetlen szabályozás további eszközei
    • 7.2.3. A közvetlen szabályozás hátrányai
  • chevron_right7.3. Ösztönzésen alapuló közvetett vagy gazdasági szabályozás
    • 7.3.1. A termékdíj és hazai alkalmazása
    • 7.3.2. A kibocsátás egységére kivetett adó, a környezetterhelési díj
    • 7.3.3. Támogatás (szubvenció, pozitív ösztönzés)
    • 7.3.4. Letét-visszafizetési rendszer
    • 7.3.5. A szennyezési jogok piaca (piaci és hatósági eszközök kombinálása)
  • 7.4. Az önszabályozás elméleti gyökerei és megjelenése a gyakorlatban
  • 7.5. Az Európai Unió környezetpolitikája
  • 7.6. Az EU környezetpolitikájának az Ötödik és Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramokban megcélzott változása
  • 7.7. A környezetszabályozás decentralizálása: a környezeti föderalizmus
  • 7.8. Az ágazati jellegű környezetvédelmi irányítás ellentmondásai
  • 7.9. A környezeti szabályozás vállalati támogatottsága
  • Ellenőrző kérdések
• chevron_right8. A vállalkozások környezeti kockázatai, környezetbarát termékek
  • Bevezetés
  • 8.1. A vállalkozások környezeti kockázatai
  • 8.2. A vállalkozások környezeti kockázatainak endogén és exogén összetevői
  • chevron_right8.3. A környezeti funkció szerepe a vállalkozás kockázatainak függvényében
    • 8.3.1. A vállalati környezetvédelmi funkció támogató (support) szerepkörben
    • 8.3.2. A vállalati környezetvédelmi funkció üzemi (factory) szerepkörben
    • 8.3.3. A vállalati környezetvédelmi funkció változó (turnaround) szerepkörben
    • 8.3.4. A vállalati környezetvédelmi funkció stratégiai (strategic) szerepkörben
  • 8.4. Környezetbarát technológiák, környezetbarát termékek
  • Ellenőrző kérdések
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//