Babinszky László, Halas Veronika (szerk.)

Innovatív takarmányozás


16.5. Fontosabb megállapítások

  • Az állati eredetű élelmiszerek termelése során nem kérődző fajok esetében a N- és P-ürítés, kérődzőknél ezeken kívül a metánemisszió jelentik a legnagyobb környezetvédelmi problémát. A környezetterhelő anyagok kibocsátása nagymértékben csökkenthető a szükségletek pontos kielégítésével (N, P) és a termelés hatékonyságának növelésével (N, P, CH4).
  • A baromfi és a sertés esetében a N-ürítés csökkentésére a következő takarmányozási stratégiák alkalmazhatók: csökkentett fehérjetartalmú takarmányok szintetikus aminosav-kiegészítése az ideálisfehérje-elv figyelembevételével, fázisos takarmányozás és a szükségletek kielégítése emészthető aminosav alapon, enzimkészítmények alkalmazása (NSP-bontó enzimek, fitáz), hozamfokozók alkalmazása, illetve a takarmánygyártás technológiájának megválasztása.
  • A P-ürítés mérséklése nem kérődző fajok esetében az emészthető vagy hasznosítható P-szükséglet pontos kielégítésével, fázisos takarmányozás alkalmazásával, valamint fitáz enzim használatával, az enzim P-ekvivalens értékének figyelembevételével valósítható meg.
  • Kérődzők esetében a N- és P-ürítés a szükségletek pontos kielégítésével és a biztonsági rátartás csökkentésével jelentősen mérsékelhető. A bendőfermentáció során képződő metán mennyisége a takarmányozás intenzitásának, valamint a lassú lebomlású keményítő arányának növelésével és a tömegtakarmány megválasztásával, illetve úgynevezett metáninhibitorokkal jelentősen csökkenthető.
  • Az állatitermék-előállítás nyomelem-kibocsátása redukálható a szükségletek pontos kielégítésével, a szervetlen forrásokhoz képest jobban értékesülő szerves ásványianyag-kiegészítők használatával, valamint a divalens ionok esetében a takarmány fitázkiegészítésével.
 

Innovatív takarmányozás

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave