Innovatív takarmányozás
Gabonamagvak
Tartalomjegyzék
- INNOVATÍV TAKARMÁNYOZÁS
- Impresszum
- Támogatók
- Köszönetnyilvánítás
- Előszó
- 1. Bevezetés
- 2. A takarmányok kémiai összetétele
- 3. A takarmányok laboratóriumi vizsgálata során alkalmazott fontosabb analitikai módszerek és ezek értékelése
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Mintavétel
- 3.3. Klasszikus takarmányanalitika
- 3.4. Modern takarmányanalitika – szofisztikált vizsgálati lehetőségek
- 3.5. Takarmányok adalékanyag-tartalmának vizsgálata
- 3.6. Állatgyógyászati készítmények vizsgálata
- 3.7. Takarmánybiztonsági vizsgálatok – antinutritív és nemkívánatos anyagok analitikája
- 3.8. Biokémiai módszerek alkalmazása (polimeráz-láncreakció, PCR-technika)
- 3.9. Mikrobiológiai vizsgálatok
- 3.10. A laboratóriumi mérési eredmények értékelése
- 3.11. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 3.1. Bevezetés
- 4. A takarmányok táplálóértékének és a táplálóanyagok értékesülésének meghatározása
- 4.1. Bevezetés
- 4.2. A gazdasági haszonállatok takarmányainak energiaértékelése
- 4.3. A gazdasági haszonállatok takarmányainak fehérjeértékelése
- Irodalom
- 4.1. Bevezetés
- 5. A takarmány- és táplálóanyag-felvétel és -metabolizmus (lebontás) központi idegrendszeri és neurohormonális szabályozása
- 5.1. Bevezetés
- 5.2. Néhány fontosabb fogalom magyarázata
- 5.3. Központi egység: a hipotalamusz
- 5.4. A hipotalamuszba érkező szignálok a szervezet tápanyag-ellátottságáról és az anyagcsere állapotáról
- 5.5. A tápanyagfelvétel szabályozása a hipotalamuszban
- 5.6. A végrehajtók
- 5.6.1. A humorális végrehajtók
- 5.6.1.1. A hipotalamo–hipofízis–máj tengely, a növekedési hormon és a metabolikus szabályozás
- 5.6.1.2. A hipotalamo–hipofízis–pajzsmirigy (HPT) tengely, a termoreguláció
- 5.6.1.3. A hipotalamo–hipofízis–mellékvesekéreg (HPA) tengely, a stressz hatása a táplálékfelvételre és az energiametabolizmusra
- 5.6.1.4. A hipotalamo–hipofízis–gonád (HPG) tengely, a szaporodás és az anyagcsere összefüggései
- 5.6.1.1. A hipotalamo–hipofízis–máj tengely, a növekedési hormon és a metabolikus szabályozás
- 5.6.1. A humorális végrehajtók
- 5.7. A táplálékfelvétel hedonikus aspektusa
- 5.8. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 5.1. Bevezetés
- 6. A takarmányozás hatása a bél morfológiai állapotára és a mikrobiota összetételére, valamint az állatok teljesítményére
- 6.1. Bevezetés
- 6.2. A különböző bélszakaszok morfológiája
- 6.2.2. Vastagbél
- 6.3. A bélflóra vagy mikrobiota
- 6.4. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 6.1. Bevezetés
- 7. A molekuláris takarmányozás
- 8. A gazdasági haszonállatok táplálóanyag-szükséglete
- 8.1. Bevezetés
- 8.2. Létfenntartó táplálóanyag-szükséglet
- 8.3. A növekedés táplálóanyag-szükséglete
- 8.4. A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete
- 8.5. Az áru- és tenyésztojás-termelés táplálóanyag-szükséglete és a tojáshéj minősége
- 8.6. A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete
- 8.7. A munkavégzés táplálóanyag-szükséglete
- 8.8. A szaporodási folyamatok táplálóanyag-szükséglete
- 8.8.1. Az ivari működés neuroendokrin szabályozásának rövid áttekintése
- 8.8.2. Táplálóanyag-ellátás a reprodukciós fázis különböző szakaszaiban
- 8.8.3. Ivar- és tenyészérettség
- 8.8.4. A takarmányozás hatása a nőivarú állatok szaporodási folyamataira
- 8.8.5. A takarmányozás hatása a hímivarú állatok szaporodási folyamataira
- 8.9. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 8.1. Bevezetés
- 9. A gazdasági haszonállatok ivóvízigénye
- 10. In ovo és in utero táplálóanyag-ellátás
- 11. A táplálóanyagok hatása a haszonállatok immunrendszerére és egészségi állapotára
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A takarmányozásimmunológia fejlődése
- 11.3. Az immunrendszer áttekintése
- 11.3.1. Az immunrendszer evolúciója és jellegzetességei
- 11.3.2. Az immunrendszer felépítése
- 11.3.3. Az immunfelismerő receptorok szerkezete és funkciója
- 11.3.4. Kommunikáció az immunrendszer sejtjei között
- 11.3.5. Az immunrendszert felépítő sejtes elemek
- 11.3.6. A perifériás immunrendszer: a bőr és a nyálkahártyák immunológiája
- 11.3.1. Az immunrendszer evolúciója és jellegzetességei
- 11.4. A táplálóanyag-ellátás hatása az immunrendszer működésére
- 11.5. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 11.1. Bevezetés
- 12. Takarmánytoxikológia
- 12.1. Bevezetés
- 12.2. A takarmányok toxikus anyagokkal való szennyeződésének lehetőségei
- 12.3. A takarmánytoxikológia fontosabb szakkifejezései
- 12.4. Toxikus anyagok metabolizmusa az állati szervezetben
- 12.5. A toxicitást befolyásoló tényezők
- 12.6. Aminosavak és biogén aminok által előidézett mérgezések
- 12.7. Avasodott zsírok által okozott mérgezések
- 12.8. Vitamintoxikózisok
- 12.9. Ásványianyag-toxikózisok
- 12.10. Nitrát- és nitritmérgezés
- 12.11. A takarmánynövények toxikus anyagai
- 12.12. Növényvédő szerek által okozott mérgezések
- 12.13. Rodenticidek által előidézett mérgezések
- 12.14. Kokcidiosztatikumok által előidézett mérgezések
- 12.15. Poliklórozott aromás vegyületek (PCDH) által előidézett mérgezések
- 12.16. Policiklusos aromás szénhidrogének (PAH) által előidézett mérgezések
- 12.17. A takarmányok által előidézett toxikus hatások megelőzésének lehetőségei
- 12.18. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 12.1. Bevezetés
- 13. A takarmányozás és a molekuláris genetika kapcsolata (nutri- és epigenomika)
- 14. A takarmányozás hatása az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok minőségére
- 14.1. Bevezetés
- 14.2. A takarmányozás hatása a tehéntej minőségére
- 14.2.1. A takarmányozás hatása a tej fehérjetartalmára
- 14.2.2. A takarmányozás hatása a tej zsírtartalmára és zsírsavösszetételére
- 14.2.3. A takarmányozás hatása a tej vitamintartalmára
- 14.2.4. A takarmányozás hatása a tej ásványianyag-tartalmára
- 14.2.5. A nyerstej összetételének hatása a tejtermékek minőségére
- 14.2.6. Ízhiba a tejben
- 14.2.1. A takarmányozás hatása a tej fehérjetartalmára
- 14.3. A takarmányozás hatása a tojás minőségére
- 14.4. A takarmányozás hatása a hús minőségére
- 14.5. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 14.1. Bevezetés
- 15. Az éghajlatváltozás, a növények fotoszintézise és a haszonállatok takarmányozása közötti kapcsolat
- 15.1. Bevezetés
- 15.2. Az éghajlatváltozás
- 15.3. Az éghajlatváltozás fotoszintézist érintő hatásai
- 15.4. A környezeti hőmérséklet hatása a gazdasági haszonállatok prooxidáns és antioxidáns mérlegére
- 15.5. Az éghajlatváltozás hatása a gazdasági haszonállatok teljesítményére
- 15.6. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 15.1. Bevezetés
- 16. A takarmányozás és a környezetterhelés közötti kapcsolat
- 16.1. Bevezetés
- 16.2. Az állatitermék-előállítás N- és P-terhelése
- 16.3. Az állatitermék-előállítás nyomelemterhelése
- 16.4. Az állatitermék-előállítás metánterhelése
- 16.5. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 16.1. Bevezetés
- 17. A hazai takarmányozásban használatos fontosabb takarmánykomponensek
- 18. Mikotoxinok a takarmány- és élelmiszerláncban
- 18.1. Bevezetés
- 18.2. A penészgombákról általában
- 18.3. A mikotoxinokról általában
- 18.4. A klímaváltozás lehetséges hatása a mikotoxin-szennyezettségre
- 18.5. A főbb mikotoxinok, hatásmechanizmusuk, állat- és humán egészségügyi hatásaik
- 18.5.1. Trichotecénvázas toxinok
- 18.5.2. Zearalenon
- 18.5.3. Fumonizinek
- 18.5.4. Aflatoxinok
- 18.5.5. Ochratoxin A
- 18.5.6. Egyéb (ún. „emerging” Fusarium) mikotoxinok
- 18.5.7. Kötött (vagy rejtett, ún. masked) mikotoxinok
- 18.5.8. Multi-mikotoxikózisok (mikotoxinok együttes előfordulása, kölcsönhatásaik)
- 18.6. A főbb mikotoxinok élelmiszer-biztonsági megítélése
- 18.7. Kockázatbecslés
- 18.8. A mikotoxinok megengedett határértékeinek jogi szabályozása
- 18.9. A mikotoxinok káros hatásának megelőzési lehetőségei a takarmány- és élelmiszerláncban
- 18.10. Kitekintés a jövőbe
- 18.11. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 18.1. Bevezetés
- 19. Különböző mezőgazdasági, ipari és egyéb melléktermékek felhasználása a takarmányozásban
- 20. Adalékanyagok alkalmazása a takarmányozásban a legújabb kutatási eredmények alapján
- 21. Takarmányreceptúra-készítés sertések és brojlerek részére az ideálisfehérje-elv, valamint a takarmánykomponensek emészthető aminosav-tartalma alapján
- 22. A modern takarmánygyártás technológiájának fontosabb elemei
- 22.1. Bevezetés
- 22.2. A modern keveréktakarmány-gyártás jellemzői
- 22.3. A takarmánygyártás műveletei
- 22.3.1. A takarmánygyártó üzemek logisztikai műveletei
- 22.3.2. A dercés keveréktakarmány-gyártás műveletei
- 22.3.3. A pelletálás
- 22.3.4. A hőkezelési eljárások műveletei
- 22.3.4.1. Gőzölés
- 22.3.4.2. Főzés és puffasztás
- 22.3.4.3. Száraz hőkezelés (pörkölés)
- 22.3.4.4. „Robbantott” gabona (popcorn) készítése
- 22.3.4.5. Pelyhesítés
- 22.3.4.6. Sugárzásos kezelés (mikronizálás)
- 22.3.4.7. Tószterezés (pirítás)
- 22.3.4.8. Kondicionálás
- 22.3.4.9. Hűtés
- 22.3.4.10. Higienizálás
- 22.3.4.11. Felületi kezelések (coating)
- 22.3.4.12. Extrudálás
- 22.3.4.13. Expandálás
- 22.3.4.1. Gőzölés
- 22.3.5. A késztermék kezelése
- 22.4. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 22.1. Bevezetés
- 23. A termékminőség, -biztonság és -elfogadhatóság közötti kapcsolat, valamint a minőség-ellenőrzés a takarmányiparban
- 23.1. Bevezetés
- 23.2. A termékminőség, -biztonság és -elfogadhatóság közötti kapcsolat
- 23.3. Az ipari keveréktakarmány-gyártás minősége és biztonsága
- 23.4. Receptúrakészítés
- 23.5. Alapanyag-előkészítés
- 23.6. Gyártás
- 23.7. Utókezelés, további feldolgozás
- 23.8. Tárolás, kiszállítás
- 23.9. A minőségi takarmány-előállítás személyi feltételei
- 23.10. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 23.1. Bevezetés
- 24. A non-invazív diagnosztikai technikák (CT, MRI, PET, szinkrotron) alkalmazási lehetőségei a takarmányozásban és a termékminőség ellenőrzésében
- 24.1. Bevezetés
- 24.2. Az állati test összetételének meghatározása különböző technikákkal
- 24.3. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 24.1. Bevezetés
- 25. Matematikai modellek alkalmazása a takarmányozásban
- 26. A precíziós élelmiszer-előállító termékpálya és a precíziós takarmányozás
- 26.1. Bevezetés
- 26.2. A precíziós élelmiszer-előállító lánc
- 26.3. A precíziós takarmányozásról általában
- 26.4. A precíziós takarmányozás fontosabb elemei
- 26.4.1. Takarmánykomponensek, takarmányreceptúra-készítés és a takarmány minőségének ellenőrzése
- 26.4.2. A teljes körű, átfogó takarmányozás (Total Nutrition) elvének alkalmazása
- 26.4.3. A hőstressz káros hatásának csökkentése takarmányozási eszközökkel
- 26.4.4. Molekuláris takarmányozás és a molekuláris genetika eredményeinek alkalmazása a takarmányozásban
- 26.4.5. A takarmányozás és a genetika közötti kapcsolat
- 26.4.6. A precíziós takarmányozás további elemei
- 26.4.7. A precíziós takarmányozás néhány fontosabb technikai feltétele
- 26.4.1. Takarmánykomponensek, takarmányreceptúra-készítés és a takarmány minőségének ellenőrzése
- 26.5. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 26.1. Bevezetés
- 27. A takarmányozás jogi és etikai szabályozása
- 27.1. Bevezetés
- 27.2. Takarmányozásjogi és etikai fogalmakról
- 27.3. Szabályozás
- 27.4. Az alkalmazott takarmányjogi szabályozás és a takarmányjog alkalmazásának területei
- 27.5. Takarmány(ozás) eredetű események az élelmiszerláncban
- 27.6. Várható tendenciák a jövőben a takarmánygyártás jogi szabályozása területén az EU-ban és Magyarországon
- 27.7. Fontosabb megállapítások
- Irodalom
- 27.1. Bevezetés
- 28. A takarmányozástudomány jövője
- A kötet szerzői és lektorai
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 057 1
Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik. Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük. Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei. A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.
Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero