Babinszky László, Halas Veronika (szerk.)

Innovatív takarmányozás

4.4. Fontosabb megállapítások

Az aerob szervezetek a szerves táplálék molekuláiból, főként szénhidrátokból és lipidekből oxigén felhasználásával képesek energiát nyerni. Az energiatermelés helye a sejtekben található mitokondrium.
Az energiatermelő biokémiai folyamat végső és kulcsfontosságú eredménye az élő szervezetek legfőbb „energiavalutájának”, az ATP-molekulának a „termelése”.
A takarmány bruttó energiatartalmának átalakulása a szervezetben több lépcsőben történik. Az átalakulás során különböző vesztességekkel kell számolni, mint a bélsárral, vizelettel, gázzal, szőr- és hámkopással, valamint a hővel távozó energiával. Ennek megfelelően beszélhetünk emészthető, metabolizálható és nettó energiáról. Ezek az energiaféleségek meghatározhatók állatkísérletekkel és számítással.
Hazánkban jelenleg a sertés-, nyúl- és lótakarmányok energiatartalmát emészthető energiában (DE), a baromfi- és sertéstakarmányok energiatartalmát metabolizálható energiában (ME), míg a kérődzőtakarmányok energiatartalmát nettó energiában (NE) fejezzük ki.
Az energetikai kutatások jelenleg is intenzíven folynak valamennyi gazdasági haszonállatfaj esetében. Így elképzelhető, hogy a következő években ezen a téren is fontos változások lesznek. Nagy a valószínűsége például annak, hogy a sertéstakarmányozásban egyre több országban a nettó energiát fogják alkalmazni. Az is elképzelhető, hogy a jövőben a baromfi-takarmányozásban is nagyobb szerepe lesz a nettó energiának.
A kérődzők attól függően, hogy milyen célra fordítják a takarmány energiatartalmát (életfenntartás, tejtermelés, vehemépítés, hús- és zsírtermelés), eltérő hatékonysággal hasznosítják a takarmány metabolizálható energiáját.
A metabolizálható energia transzformációs hatásfokát az etetett takarmányok metabolizálhatósága (q) és a takarmányozás intenzitása (I) is befolyásolja.
A kérődzők takarmányainak energiaértékét a világ minden, fejlett állattenyésztéssel rendelkező országában parciális nettó energiában (NEm, NEg, NEl) fejezik ki. Tehenek esetében a szükségletet és a takarmányok energiaértékét NEl-ben adják meg, míg a növendék és hízóállatoknál a takarmányoknak mind a NEm-, mind a NEg-értékét figyelembe kell venni a takarmányadag összeállításakor.
A juhok a szarvasmarhákkal azonos hatékonysággal hasznosítják a takarmányok metabolizálható energiáját életfenntartásra, tejtermelésre és súlygyarapodásra. Ez lehetővé teszi, hogy a tehenek és a juhok takarmányainak energiaértékét ugyanazokkal a regressziós egyenletekkel számítsuk ki.
Magyarországon az Amerikai Egyesült Államokban kifejlesztett energiaértékelési rendszereket adaptáltuk mind a tehenek, mind a növendék és hízóállatok takarmányozásában.
Kísérleti adatok bizonyítják, hogy sertéstakarmányok esetében az ileális emészthetőség sokkal érzékenyebb módszer a bélsárgyűjtésre alapozott módszernél. Ezért a takarmánykezelési eljárások esetleges hibáit biztosabban jelzi, mint a bélsár-emészthetőségi adatok.
A jelenleg rendelkezésre álló módszereket figyelembe véve akkor tudjuk a legpontosabban kielégíteni a sertések aminosav-szükségletét, ha a takarmányreceptúrák összeállításánál a takarmányok ileálisan emészthető aminosav-tartalmával számolunk.
Az aminosavak ileális emészthetőségét sertések esetében többféle módszerrel határozhatjuk meg. Az idevonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy valamennyi kanülözési eljárás megbízható adatokat szolgáltat. A módszer megválasztásakor azonban a takarmány összetételét, az állat korát, valamint a vizsgálatot végző team gyakorlatát is figyelembe kell venni.
A baromfi részére a takarmányfehérjék értékelése pontosabb, ha azt a bruttó (összes) aminosav-tartalom helyett emészthetőaminosav-tartalommal jellemezzük. A brojlerek aminosav-szükséglete is pontosabban elégíthető ki, ha a receptúrák összeállításánál az emészthetőaminosav-tartalommal számolunk.
A lovak in vivo emésztésvizsgálata során különösen fontos az átmeneti és az adaptációs időszak megfelelő hossza. A lovak kanülözése komplikáltabb a többi gazdasági haszonállathoz képest, ezért elterjedtebbek a bélcsatorna teljes hosszán történő vizsgálatok.
Míg a kérődzők takarmányainál az in vitro szárazanyag-emészthetőség meghatározásához bendőfolyadékot vesznek, addig a lótakarmányok in vitro szárazanyag-emészthetőségének vizsgálata során jól használható a bélsár mint inoculum.
Az in vivo vizsgálatok továbbra is fontosak lesznek a kérődzők emésztésének és az arra ható tényezőknek a vizsgálatában. A táplálóanyagok lebomlásának értékeléséhez kérődzők esetében leggyakrabban a bendő-, a duodenum- és az ileumkanülöket alkalmazzák. A monogasztrikus állatokhoz képest az emésztési vizsgálatok hosszának meghatározása kérődzők esetében nagyobb körültekintést igényel.
A kérődzőtakarmányok esetében az in vitro technikák csoportjába az enzimatikus és a bendőfolyadékos módszerek tartoznak, amelyekkel elsősorban a takarmány táplálóanyagainak bendőbeli lebonthatóságát mérik. A jövőben az in vitro vizsgálatok további fejlesztése és egységesítése szükséges a szélesebb körű alkalmazás érdekében.
A kérődzők takarmányainak fehérjeértékelésére kidolgozott rendszerek mindegyike a duodenumba belépő mikrobiális és takarmányeredetű valódi fehérje mennyiségének és emészthetőségének becslésén (mérésén) alapul. A fehérjék értékeléséhez ismerni kell a különböző takarmányok fehérjetartalmának bendőbeli lebonthatóságát, amelyet in situ technikával állapítunk meg.
A bendőben folyó mikrobás fehérjeszintézist elsősorban a mikrobák számára rendelkezésre álló energia és nitrogén mennyisége határozza meg. A legfontosabb N-forrás a bendőmikrobák számára a takarmányfehérje RDP-hányadának, valamint az NPN-anyagoknak a lebontásából származó NH3. A mikrobafehérje 80% aminosavat tartalmaz, és emészthetősége is 80%. Ennek megfelelően a mikrobafehérje emészthető fehérjetartalma 640 g/kg. A mikrobafehérjének kedvező az aminosav-összetétele, biológiai értékét a teljes értékű fehérjékhez közelinek tekintjük.
A takarmányok a hazai fehérjeértékelési rendszerben két fehérjeértékkel rendelkeznek: MFE és MFN. Mindkét fehérjeérték magában foglalja egyrészt a takarmány emészthető bypassfehérje-hányadát, másrészt az emészthető valódi mikrobafehérje mennyiségét, amely a takarmányban rendelkezésre álló energiából (MFE) vagy a lebontható fehérjéből (MFN) potenciálisan keletkezhet a bendőben.
Az MFN összegéből levonva az MFE mennyiségét megkapjuk a bendőbeli fehérjemérleget, amely arról tájékoztat, hogy milyen a mikrobák fehérjeellátása az energiaellátásukhoz képest.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 057 1

Kémia Agrártudomány

Földünk lakóinak száma rohamosan növekszik, ami soha nem tapasztalt méretű igényt támaszt az élelmiszer-termeléssel szemben, miközben környezetünk állapota – egyelőre úgy tűnik – megállíthatatlanul romlik, bolygónk klímája pedig egyre kedvezőtlenebb irányba változik.

Nagy kérdés, hogyan lehet a mind nehezebbé váló feltételek között nemcsak elegendő mennyiségű, hanem megfelelő minőségű, biztonságos és nyomon követhető élelmiszert hatékonyan előállítani, méghozzá úgy, hogy ezzel a környezetet a lehető legkisebb mértékben terheljük.

Az Innovatív takarmányozás című kötet nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megválaszolja e kérdést, legalábbis az állati eredetű élelmiszer-alapanyagok vonatkozásában. Ezt a rendkívül komplex problémát már nem lehet a megszokott módon megközelíteni, csakis innovatív szemlélettel.

Jelen esetben ez azt jelenti, hogy e modern, interdiszciplináris felfogásban íródott szakkönyv integrálja a társtudományok legújabb kutatási eredményeit a hagyományos takarmányozástudományba, természetszerűleg a „klasszikus” takarmányozási ismeretek alapjaira építve. Ebből adódóan az egyes fejezetek szerzői között a takarmányozástudomány nemzetközi ismertségű kutatói mellett biológust, vegyészt, biokémikust, immunológust, humán és állatorvost, fizikust, műszaki mérnököt, állattenyésztőt, növénytermesztőt és meteorológust is találunk, valamennyien saját területüknek a tudományos világ által elismert, kiváló szakemberei.

A szerzők bíznak benne, hogy könyvük sok hasznosítható információval szolgál mind a kutatásban, a fejlesztésben, az oktatásban, mind pedig a gyakorlatban tevékenykedők számára.

Hivatkozás: https://mersz.hu/babinszky-halas-innovativ-takarmanyozas//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero