Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.
Negyedik lépés: (D) megoldása
Tartalomjegyzék
- Turizmusmarketing-esettanulmányok III.
- Impresszum
- Szerkesztői előszó
- A szerkesztő
- A szerzők
- A piacszegmentáció és a fogyasztói szegmensek újraértelmezésének jelentősége a turizmusban
- Országok pozicionálása és márkázása
- Digitalizáció a turizmusban
- Visszhangok a képernyőn túl
- Esettanulmány: a személyre szabott digitális turizmus gyakorlati megvalósítása a ‘Lágy Hullámok’ Butikhotelben
- Út a Mátrába Lénával – social media és digitális marketingmegoldások a turizmusban
- Milyen készségeket várjunk el a jövő munkavállalóitól?
- Deus ex machina hospitalitatis: értekezés a mesterséges intelligencia alkalmazásáról a New Orleans-i szobafoglaltság biztosítására. Avagy hogyan vált a szellem a gépben a szállodás legbizalmasabb (és legkevésbé panaszkodó) társává
- Városok turizmusának átszervezése, formálása
- Közösségek összefogása a turizmusban
- Innovációs hálózatok a turizmusban – fókuszban a Balatoni Kör
- Az utca hangja – az Élet kapuja 1.
- Az utca hangja – az Élet Kapuja 2. Az Élet Kapuja, egy Nature Science Center születése Dunaerdőn 2. – turisztikai fejlesztés a lakosság kihagyásával
- Az utca hangja – az Élet Kapuja 2. A helyi közösségek szerepe a kultúrafogyasztásban: a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa példája
- Turisztikai szolgáltatók stratégiájának újragondolása és stratégiai döntései a turizmusban
- Az adatelemzés jelentősége a turisztikai befektetési döntéshozatalok során
- Képzelt riport egy sikeres turisztikai szolgáltatóval
- Bay & Vine élmények – borturizmus Új-Skóciában
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 411 1
A kötet célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi kognitív szemantikai kutatásokba, rávilágítva néhány olyan alapkérdésre, amelyeknek a felvetése és megválaszolása nélkül az elméletnek a magyar nyelvre történő további alkalmazásához hiányoznának a legfontosabb előfeltételek. A kötet élén Andor Józsefnek a kognitív grammatika paradigmájának megalkotójával, Ronald Langackerrel készített nagyinterjúja áll. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya a magyar birtokos szerkezet legfőbb jelentéstani tulajdonságait vázolja a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretében. Kövecses Zoltán írása a fogalmi metaforák elméletén belül egy eddig feltáratlan metaforikus alrendszert mutat be. Komlósi László Imre a kötött szókapcsolatok újszerű kognitív szemantikai osztályozására tesz kísérletet. Pethő Gergely amellett érvel, hogy a nem rendszeres poliszémiajelenségek nem alkotnak homogén halmazt, s egyes osztályaik vizsgálata érdekes elméleti következtetésekhez vezethet. Győri Gábor írása kiterjeszti a kognitív szemantika hatókörét a nyelvtörténeti kutatásokra, Tátrai Szilárdé pedig a szövegtipológiára és a narrativikára. Vecsey Zoltán a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez fűz megjegyzéseket. Végül Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya szerint Chomsky generatív nyelvészete, Bierwisch és Lang modularista kétszintű szemantikája, valamint Lakoff és Johnson holista kognitív szemantikája egyaránt alkalmaz olyan nem-demonstratív következtetéseket, amelyeket az analitikus tudományelmélet téves következtetésnek tekint és ezért elutasít. A tanulmány javaslatot tesz a plauzibilis következtetések egy olyan metaelméleti modelljére, amely ezeket nem tévesnek, hanem egy, a vizsgált elméletek speciális kontextusában progresszív szerepet betöltő következtetéstípus példáinak tekinti.
A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.
Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero