Kertész András, Pelyvás Péter (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXI.

A -nak/-nek rag

Elsőként a -nak/-nek rag jelentésszerkezetét szükséges vázolni kognitív jelentéstani keretben. E rag történetileg késői fejlemény.1 Miképp a nyelvtörténet megállapítja, a -nak/-nek rag névutói eredetű (< ur. *nä ’ez’).2 A -nak/-nek rag jelentéstörténetét itt nem lehetséges részletezni, miképp e morféma poliszémiáját sem.3 A -nak/-nek rag sematikus jelentései között jól el lehet különíteni többek között a következőket. A fölsorolás alapvetően poliszém jelentéseket különít el, a kognitív szemantika elvei szerint: a poliszémikus szó jelentései nem vezethetők vissza egyetlen alapjelentésre, feldolgozásukban nem játszik alapvető szerepet a közös etimológiai eredet és az azonos szintaktikai kategória, egy dolog vagy folyamat a fogalmi megkonstruálásának módozatai a döntőek, a poliszémikus kifejezések esetében pedig a rokon módon vagy részleges azonossággal feldolgozott dolgok, folyamatok, atemporális viszonyok, és ezek nagyobb szerkezetei, melyek hálózatokban modellálhatók, a családi hasonlóság elve szerint (vö. Cuyckens–Zawada 2001). A felsorolás az elkülöníthető jelentéseket nem kívánja hierarchizálni, még ha a tapasztalatitól az elvont felé halad is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 411 1

Nyelvészet Szabadon elérhető kiadványok

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A kötet célja, hogy betekintést nyújtson a magyarországi kognitív szemantikai kutatásokba, rávilágítva néhány olyan alapkérdésre, amelyeknek a felvetése és megválaszolása nélkül az elméletnek a magyar nyelvre történő további alkalmazásához hiányoznának a legfontosabb előfeltételek.

A kötet élén Andor Józsefnek a kognitív grammatika paradigmájának megalkotójával, Ronald Langackerrel készített nagyinterjúja áll. Tolcsvai Nagy Gábor tanulmánya a magyar birtokos szerkezet legfőbb jelentéstani tulajdonságait vázolja a funkcionális kognitív nyelvészet elméleti keretében. Kövecses Zoltán írása a fogalmi metaforák elméletén belül egy eddig feltáratlan metaforikus alrendszert mutat be. Komlósi László Imre a kötött szókapcsolatok újszerű kognitív szemantikai osztályozására tesz kísérletet. Pethő Gergely amellett érvel, hogy a nem rendszeres poliszémiajelenségek nem alkotnak homogén halmazt, s egyes osztályaik vizsgálata érdekes elméleti következtetésekhez vezethet. Győri Gábor írása kiterjeszti a kognitív szemantika hatókörét a nyelvtörténeti kutatásokra, Tátrai Szilárdé pedig a szövegtipológiára és a narrativikára. Vecsey Zoltán a részlegesen leíró tulajdonnevek szemantikai elméletéhez fűz megjegyzéseket.

Végül Kertész András és Rákosi Csilla tanulmánya szerint Chomsky generatív nyelvészete, Bierwisch és Lang modularista kétszintű szemantikája, valamint Lakoff és Johnson holista kognitív szemantikája egyaránt alkalmaz olyan nem-demonstratív következtetéseket, amelyeket az analitikus tudományelmélet téves következtetésnek tekint és ezért elutasít. A tanulmány javaslatot tesz a plauzibilis következtetések egy olyan metaelméleti modelljére, amely ezeket nem tévesnek, hanem egy, a vizsgált elméletek speciális kontextusában progresszív szerepet betöltő következtetéstípus példáinak tekinti.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-pelyvas-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxi//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero