Simon Vilmos

Hajtástechnika

search
üzemtényező

A valóságban sem az erőgép, sem a munkagép nem szolgáltat, illetve igényel egyenletes erőhatást, így a méretezéshez figyelembe kell venni a teljes kapcsolt hajtáslánc üzemi körülményeiből adódó terhelésváltozásokat is. Ténylegesen megvalósított berendezésnél eljárhatunk úgy, hogy az idő függvényében regisztráljuk a fogaskerék tengelyén ébredő csavarónyomatékot, s ebből valamilyen károsodási hipotézis figyelembevételével egy egyenértékű terhelést számítunk és ezzel határozzuk meg a tényleges igénybevételt. A tervezés szakaszában azonban ilyen adatokkal nem rendelkezünk, ezért korábbi mérések eredményeire támaszkodva a külső erőhatás lehetséges változását egy tapasztalati

üzemtényezővel vesszük figyelembe, értéke 0,5...2,5 között változhat (5.1. táblázat).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 402 9

Műszaki tudományok BME GPK tankönyvek

A „Hajtástechnika” jegyzet a bolognai folyamat szellemében, a hazai, kétciklusú mérnökképzés, ezen belül elsősorban a gépész mérnök-oktatás MSc hallgatói számára készült, de reményeim szerint haszonnal forgathatják az iparban alkotó szakemberek is. A jegyzet a hajtástechnika mérnöki feladataira kíván felkészíteni. A mérnök-konstruktőr feladata, hogy megtalálja egy műszaki alkotás, egy műszaki probléma megoldását és azt a lehetőségek adott határain belül az anyag, a szerkezeti kialakítás, a technológia és a gazdaságosság szempontjából optimálja. Belátható, és ezt eddigi tanulmányaik során már megtapasztalhatták, hogy a mérnök feladata sohasem determinisztikus: sok kínálkozó lehetőség közül kell az adott körülmények között a legjobb megoldást megkeresni és megtervezni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/simon-hajtastechnika//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero