Az Osztrák Polgári Törvénykönyv személyekre vonatkozó részében az állampolgársági szabályok is megtalálhatók.280 Az állampolgárságot születéssel és felvétellel lehetett megszerezni. A szülők állampolgársága volt az elsődleges, amely azt jelentette, hogy a külföldön született törvényes gyermekek apjuk állampolgárságát kapták meg. A törvénytelen gyermekek esetében az anya állampolgársága volt az irányadó, az apa állampolgársága irreleváns volt. A nő elveszítette állampolgárságát, ha külföldihez ment férjhez, amely egyben azt is jelentette, hogy az ilyen házasságból származó gyermekek az idegen honosságú apa állampolgárságát szerezték meg. Abban az esetben, ha egy osztrák állampolgár külföldi nővel kötött házasságot, akkor a nő hallgatólagosan megszerezte férje honosságát. A házasságból származó gyermekek szintén az apa állampolgárságát szerezték meg. Természetesen az is előfordulhatott, hogy egy állampolgár külföldit örökbefogadott, aki csak az OPTK 29–30. §-aiban rögzített szabályok teljesítése mellett szerezhetett honpolgárságot.281 A törvénykönyv 29. §-a szerint az a személy kaphat osztrák állampolgárságot, aki közszolgálatba lépett, akinek üzleti tevékenységének folytatásához e jogi státus elengedhetetlen volt, az ország területén lakott megszakítás nélkül legalább tíz éven át, és ezen idő alatt nem követett el olyan cselekményt, amely büntetőjogi felelősségre vonást eredményezett.282