Varga Norbert

A magyar állampolgársági jog a 19. században

A községi illetőség anyagi jogi szabályai

Pontosan tisztázni kell, hogy az 1886:XXII. tc. szerint ki és hogyan szerezhette meg a községi illetőséget. Természetesen az első állampolgársági törvényünk idevonatkozó rendelkezéseivel összhangba kellett hozni a községi illetőségre vonatkozó szabályokat. Ez leginkább a magyar állampolgárral kötött házasság szabályai miatt érdekes. Megkívánták, hogy a letelepülő hozzon magával erkölcsi bizonyítványt az utolsó tartózkodási helyéről. Ezzel kísérelték meg elkerülni az ismeretlen származású egyének letelepedéséből eredő bonyodalmakat. Vita Emil álláspontja szerint a négyévi helyben lakás és az adóztatás által hallgatólagosan megszerezhető illetőséget törölni kellene. Ezt azonban az újabb törvény megtartotta, azzal az indokkal, hogy az előbbi feltételek mellett az erkölcsös magaviseletet és a vagyoni állapotot igazolni kell.

A magyar állampolgársági jog a 19. században

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 424 1

Jogtudomány

Az állampolgársági jog első törvényi (1879:L. tc.) szabályozása a 19. században jelent meg Magyarországon. A monográfia célja, hogy az elmélet és a gyakorlat együttes vizsgálata alapján bemutassa a magyar állampolgársági jog kialakulását, feltárja a reformtörekvések elméleti, közjogi, politikai és nemzetközi hátterét, továbbá a végrehajtás során felmerülő problémákat, amelyek rávilágítanak a dualizmus közjogának egy igen jelentős, dogmatikai vitákkal tarkított jogterületére.

A kötet nem csupán általános képet nyújt a vizsgált időszak állampolgársági jogának rendszeréről, hanem az új kutatási eredményeket komplex módon tárja az olvasó elé.

Hivatkozás: https://mersz.hu/varga-a-magyar-allampolgarsagi-jog-a-19-szazadban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero