Imrényi András

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

A magmondattípusok differenciált elemzése

Az előző fejezetben célszerűnek láttam, hogy az egyszerűbb, prototipikusnak vélt mintázatokkal foglalkozzam, a későbbiekre hagyva számos részletkérdés felvetését és tisztázását. A következőkben három irányban próbálom kitágítani az eddigi határokat. Ebben a fejezetben a magmondattípusok differenciált elemzése felé teszek lépéseket (4.3.1–4.3.8.), majd a komment bal perifériájának vizsgálatában tekintettel leszek a közvetlenül nem a magmondathoz kapcsolódó elemek láncolatára (4.4), végül pedig a mentális terek elméletének bevonásával igyekszem a topik-komment szerveződésre is kiterjeszteni az elemzést (4.5.). Mindeközben a célom az lesz, hogy az újonnan tárgyalt jelenségeket vagy a már kialakított fogalomkészlettel jellemezzem, vagy olyan új fogalmak bevezetésével, amelyek többoldalúan indokolhatók, és alkalmasak a nyelv hálózat jellegéből adódó összefüggések megvilágítására.

A magyar mondat viszonyhálózati modellje

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 425 8

Nyelvészet

A kötet célja annak megmutatása, hogy a hagyományos mondatábrázolásban tükröződő viszonyhálózati szemlélet megtartásával is lehetséges érdemi lépéseket tenni a szórend értelmezése felé. E lehetőség abból fakad, hogy a kifejezések disztribúciójáról nemcsak összetevős szerkezeti elemzéssel adhatunk számot, hanem úgy is, ha elhelyezkedésüket egymáshoz képest határozzuk meg, s a szórendet az elemi egységek közötti viszonyok mint forma-jelentés párok jelölői oldalához kötjük. A dolgozat fő megállapítása az, hogy a magyar mondat szerkezeti elemzésében a döntően alaktani eszközökkel jelölt mondatrészviszonyok (alany, tárgy stb.) mellett szükség van a hálózat olyan egyéb dimenzióit alkotó jelentésviszonyok feltárására is, amelyek jelölésében a szórend és a prozódia játszik kulcsszerepet.

Hivatkozás: https://mersz.hu/a-magyar-mondat-viszonyhalozati-modellje//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero