A mai magyar neologizmusok szemantikája

Tartalomjegyzék

• A mai magyar neologizmusok szemantikája
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Bevezetés: A kutatás tárgya, célja, indokoltsága, felépítése, módszertana és alapfogalmai
  • 1.1. A kutatás tárgya és célja
  • 1.2. A vizsgált téma jelentősége, újszerűsége, a vizsgálat indokoltsága
  • chevron_right1.3. Elméleti háttér
    • 1.3.1. A funkcionális nyelvészet
    • 1.3.2. A kognitív szemantika
• chevron_right2. Témafelvetés; A neologizmus több szempontú definiálásának szükségessége
  • chevron_right2.1. Fogalomtörténeti áttekintés: a neologizmus fogalmának értelmezése a korábbi szakirodalomban
    • 2.1.1. Ókor
    • 2.1.2. A neologizmus fogalmának változása a felvilágosodás előtt és alatt
    • 2.1.3. A neologizmusok tárgyalása a vonatkozó magyar szakirodalomban – 18–19. század
    • 2.1.4. Definíciók, felosztások a 20–21. századi magyar és külföldi szakirodalomban
  • 2.2. A neologizmusdefiníciókból fakadó ellentmondások, hiányosságok
  • 2.3. Kísérlet a neologizmus több szempontú definiálására
  • 2.4. A nyelvi változás dimenziójának bevonása a neologizmusok vizsgálatába
  • chevron_right2.5. A kognitív nyelvészeti megközelítésből fakadó lehetőségek
    • 2.5.1. Konceptualizáció
    • 2.5.2. Kategorizáció
    • 2.5.3. Előtér–háttér
    • 2.5.4. Konvencionalizáltság és kreativitás
    • 2.5.5. Célstruktúra és jóváhagyó struktúra
    • 2.5.6. Összetett sémák működése a fogalmi konstruálás folyamatában
  • 2.6. A szleng jelenségének viszonya a neologizmusokhoz
  • 2.7. A közlő és a befogadó stílustulajdonítása
• chevron_right3. Elméleti áttekintés: A vizsgálandó szemantikai szerkezetek
  • chevron_right3.1. A metonímia
    • 3.1.1. A metonímia az ókorban és a középkorban: a retorikai hagyomány
    • 3.1.2. Metonímiaértelmezések a reneszánsztól a felvilágosodásig
    • 3.1.3. A metonímia értelmezései a 19. századtól kezdve Lakoff–Johnson megközelítéséig
    • chevron_right3.1.4. A metonímia kognitív nyelvészeti alapú megközelítései
      • 3.1.4.1. A metonímia kognitív nyelvészeti értelmezésének kezdete: George Lakoff és Mark Johnson a metonímiáról
      • 3.1.4.2. A tartománymátrix szerepe a metonímia értelmezésében
      • 3.1.4.3. A metonímia mint referenciapont-szerkezet
      • 3.1.4.4. A metonimikus leképezések lehetséges típusai
      • 3.1.4.5. Cél-a-forrásban és forrás-a-célban metonímiák
      • 3.1.4.6. A metonímia mint kiemelés: Klaus-Uwe Panther és Linda L. Thornburg metonímiaértelmezése
    • 3.1.5. Összegzés
  • chevron_right3.2. A metafora
    • 3.2.1. Bevezetés
    • 3.2.2. A metafora meghatározásai, megközelítései az ókorban és a középkorban
    • chevron_right3.2.3. A metafora az újkori felfogásokban
      • 3.2.3.1. Max Black a metaforáról
      • 3.2.3.2. Kiindulópont a kognitív metaforaelmélethez: George Lakoff – Mark Johnson a „hétköznapi metaforákról”
      • 3.2.3.3. Fogalmi tartományok: forrástartomány, céltartomány
      • 3.2.3.4. A metaforaalkotás mint aktív folyamat
      • 3.2.3.5. Az invarianciaelv
      • 3.2.3.6. Lakoff „kiterjesztett metaforaelmélete”
      • 3.2.3.7. A metafora mint kategorizációs aktus: Sam Glucksberg – Boaz Keysar elmélete
      • 3.2.3.8. A metafora Kövecses Zoltán-féle, jelentésfókuszon alapuló elmélete
      • 3.2.3.9. A Lakoff–Johnson-féle „standard” metaforaelmélet kritikája: Joseph Grady alapmetafora-elmélete
    • 3.2.4. Összegzés
  • chevron_right3.3. A fogalmi integráció (blend)
    • 3.3.1. A mentális terek és a fogalmi integrációs elmélet bemutatásának célja
    • 3.3.2. A mentális tér
    • 3.3.3. A fogalmi integráció
    • 3.3.4. A blendben megjelenő terek
    • 3.3.5. A blend létrehozásában szerepet játszó műveletek
    • 3.3.6. Optimalitási feltételek
    • 3.3.7. A fogalmi integrációs hálózatok (blendek) típusai
    • 3.3.8. A fogalmi integráció elméletének továbbfejlesztése: Ruiz de Mendoza Ibáñez modellje
    • 3.3.9. Blend és metonímia, blend és metafora
    • 3.3.10. Összegzés
• chevron_right4. Elemzések
  • 4.1. Az elemzések célja
  • 4.2. Az elemzések módszertana. Az elemzendő szemantikai jellemzők
  • 4.3. A kérdőíves felmérésekről
  • 4.4. A jelen fejezetben közölt esettanulmányok bemutatásának okai, indokoltsága
  • chevron_right4.5. Az elemzendő neologizmusok részletes vizsgálata
    • 4.5.1. 1. esettanulmány: csokoholista
    • 4.5.2. 2. esettanulmány: tanorexia, tanorexiás
    • chevron_right4.5.3. 3. és 4. esettanulmány: két -szitter utótagú összetétel elemzése
      • 4.5.3.1. 3. esettanulmány: kutyaszitter
      • 4.5.3.2. 4. esettanulmány: dédiszitter
    • 4.5.4. 5. esettanulmány: gerillakertész
    • 4.5.5. 6. esettanulmány: kanapészörf
    • 4.5.6. 7. esettanulmány: passzívház
    • 4.5.7. 8. esettanulmány: zöldbűnözés
    • 4.5.8. 9. esettanulmány: bagolyvonat
    • 4.5.9. 10. esettanulmány: kormányablak
    • 4.5.10. 11. és 12. esettanulmány: e-könyv, e-könyv olvasó
    • chevron_right4.5.11. 13. és 14. esettanulmány: be igekötős igék elemzése
      • 4.5.11.1. 13. esettanulmány: betámad
      • 4.5.11.2. 14. esettanulmány: becéloz
  • 4.6. Összegzés
• 5. Összegzés, kitekintés
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 426 5

A kötet a mai magyar nyelvben megjelenő neologizmusok szemantikai felépítését vizsgálja funkcionális-kognitív keretben. A szerző megadja a neologizmus több szempontú definícióját, eszerint a neologizmus olyan újszerű szerkezeti felépítésű nyelvi jelenség, melynek egy adott közlő és/vagy egy adott befogadó adott szituációban előzetes (vagy ilyen hiányában előzetesként értelmezett) tapasztalataihoz, ismereteihez és az ezekből fakadó elvárásaihoz viszonyítva újszerű jelentést és/vagy újszerű stílust tulajdonít. A neologizmusnak nevezett jelenségek a közlő-befogadó viszonyában, a nyelvhasználat során válnak jellemezhetővé, létrejöttükben és értelmezésükben változatos mentális és kognitív nyelvhasználói stratégiák érvényesülnek.

A dolgozat bemutatja a neologizmusok szemantikai szerkezetében szerepet játszó jelenségeket (metonímia, metafora, fogalmi integráció), majd tizennégy olyan, szinkrón szempontból aktívan létező neologizmus szemantikai szerkezetét tárja fel, amelyekkel kapcsolatban a nyelvhasználóknak konkrét, "hétköznapi" tapasztalata van. A nyelvhasználóknak egy-egy neologizmushoz fűződő viszonyát, a vizsgált szó (fel)ismertségét, szemantikáját segítenek feltárni a több mint 1200 adatközlő részvételével 2008 és 2011 között végzett kérdőíves felmérések, melyek eredményeit a szerző beépíti az elemzésekbe.

Sólyom Réka a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója, az ELTE-n működő Stíluskutató Csoport tagja. Jelen kötet az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában megvédett doktori disszertációjának átdolgozott változata.

Hivatkozás: https://mersz.hu/solyom-a-mai-magyar-neologizmusok-szemantikaja//