A mai magyar neologizmusok szemantikája
Blend és metonímia, blend és metafora
Tartalomjegyzék
- A mai magyar neologizmusok szemantikája
- Impresszum
- Előszó
- 1. Bevezetés: A kutatás tárgya, célja, indokoltsága, felépítése, módszertana és alapfogalmai
- 2. Témafelvetés; A neologizmus több szempontú definiálásának szükségessége
- 2.1. Fogalomtörténeti áttekintés: a neologizmus fogalmának értelmezése a korábbi szakirodalomban
- 2.2. A neologizmusdefiníciókból fakadó ellentmondások, hiányosságok
- 2.3. Kísérlet a neologizmus több szempontú definiálására
- 2.4. A nyelvi változás dimenziójának bevonása a neologizmusok vizsgálatába
- 2.5. A kognitív nyelvészeti megközelítésből fakadó lehetőségek
- 2.6. A szleng jelenségének viszonya a neologizmusokhoz
- 2.7. A közlő és a befogadó stílustulajdonítása
- 3. Elméleti áttekintés: A vizsgálandó szemantikai szerkezetek
- 3.1. A metonímia
- 3.1.1. A metonímia az ókorban és a középkorban: a retorikai hagyomány
- 3.1.2. Metonímiaértelmezések a reneszánsztól a felvilágosodásig
- 3.1.3. A metonímia értelmezései a 19. századtól kezdve Lakoff–Johnson megközelítéséig
- 3.1.4. A metonímia kognitív nyelvészeti alapú megközelítései
- 3.1.4.1. A metonímia kognitív nyelvészeti értelmezésének kezdete: George Lakoff és Mark Johnson a metonímiáról
- 3.1.4.2. A tartománymátrix szerepe a metonímia értelmezésében
- 3.1.4.3. A metonímia mint referenciapont-szerkezet
- 3.1.4.4. A metonimikus leképezések lehetséges típusai
- 3.1.4.5. Cél-a-forrásban és forrás-a-célban metonímiák
- 3.1.4.6. A metonímia mint kiemelés: Klaus-Uwe Panther és Linda L. Thornburg metonímiaértelmezése
- 3.1.4.1. A metonímia kognitív nyelvészeti értelmezésének kezdete: George Lakoff és Mark Johnson a metonímiáról
- 3.1.5. Összegzés
- 3.1.1. A metonímia az ókorban és a középkorban: a retorikai hagyomány
- 3.2. A metafora
- 3.2.1. Bevezetés
- 3.2.2. A metafora meghatározásai, megközelítései az ókorban és a középkorban
- 3.2.3. A metafora az újkori felfogásokban
- 3.2.3.1. Max Black a metaforáról
- 3.2.3.2. Kiindulópont a kognitív metaforaelmélethez: George Lakoff – Mark Johnson a „hétköznapi metaforákról”
- 3.2.3.3. Fogalmi tartományok: forrástartomány, céltartomány
- 3.2.3.4. A metaforaalkotás mint aktív folyamat
- 3.2.3.5. Az invarianciaelv
- 3.2.3.6. Lakoff „kiterjesztett metaforaelmélete”
- 3.2.3.7. A metafora mint kategorizációs aktus: Sam Glucksberg – Boaz Keysar elmélete
- 3.2.3.8. A metafora Kövecses Zoltán-féle, jelentésfókuszon alapuló elmélete
- 3.2.3.9. A Lakoff–Johnson-féle „standard” metaforaelmélet kritikája: Joseph Grady alapmetafora-elmélete
- 3.2.3.1. Max Black a metaforáról
- 3.2.4. Összegzés
- 3.2.1. Bevezetés
- 3.3. A fogalmi integráció (blend)
- 3.3.1. A mentális terek és a fogalmi integrációs elmélet bemutatásának célja
- 3.3.2. A mentális tér
- 3.3.3. A fogalmi integráció
- 3.3.4. A blendben megjelenő terek
- 3.3.5. A blend létrehozásában szerepet játszó műveletek
- 3.3.6. Optimalitási feltételek
- 3.3.7. A fogalmi integrációs hálózatok (blendek) típusai
- 3.3.8. A fogalmi integráció elméletének továbbfejlesztése: Ruiz de Mendoza Ibáñez modellje
- 3.3.9. Blend és metonímia, blend és metafora
- 3.3.10. Összegzés
- 3.3.1. A mentális terek és a fogalmi integrációs elmélet bemutatásának célja
- 3.1. A metonímia
- 4. Elemzések
- 4.1. Az elemzések célja
- 4.2. Az elemzések módszertana. Az elemzendő szemantikai jellemzők
- 4.3. A kérdőíves felmérésekről
- 4.4. A jelen fejezetben közölt esettanulmányok bemutatásának okai, indokoltsága
- 4.5. Az elemzendő neologizmusok részletes vizsgálata
- 4.5.1. 1. esettanulmány: csokoholista
- 4.5.2. 2. esettanulmány: tanorexia, tanorexiás
- 4.5.3. 3. és 4. esettanulmány: két -szitter utótagú összetétel elemzése
- 4.5.4. 5. esettanulmány: gerillakertész
- 4.5.5. 6. esettanulmány: kanapészörf
- 4.5.6. 7. esettanulmány: passzívház
- 4.5.7. 8. esettanulmány: zöldbűnözés
- 4.5.8. 9. esettanulmány: bagolyvonat
- 4.5.9. 10. esettanulmány: kormányablak
- 4.5.10. 11. és 12. esettanulmány: e-könyv, e-könyv olvasó
- 4.5.11. 13. és 14. esettanulmány: be igekötős igék elemzése
- 4.5.1. 1. esettanulmány: csokoholista
- 4.6. Összegzés
- 4.1. Az elemzések célja
- 5. Összegzés, kitekintés
- Irodalom
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 426 5
A kötet a mai magyar nyelvben megjelenő neologizmusok szemantikai felépítését vizsgálja funkcionális-kognitív keretben. A szerző megadja a neologizmus több szempontú definícióját, eszerint a neologizmus olyan újszerű szerkezeti felépítésű nyelvi jelenség, melynek egy adott közlő és/vagy egy adott befogadó adott szituációban előzetes (vagy ilyen hiányában előzetesként értelmezett) tapasztalataihoz, ismereteihez és az ezekből fakadó elvárásaihoz viszonyítva újszerű jelentést és/vagy újszerű stílust tulajdonít. A neologizmusnak nevezett jelenségek a közlő-befogadó viszonyában, a nyelvhasználat során válnak jellemezhetővé, létrejöttükben és értelmezésükben változatos mentális és kognitív nyelvhasználói stratégiák érvényesülnek. A dolgozat bemutatja a neologizmusok szemantikai szerkezetében szerepet játszó jelenségeket (metonímia, metafora, fogalmi integráció), majd tizennégy olyan, szinkrón szempontból aktívan létező neologizmus szemantikai szerkezetét tárja fel, amelyekkel kapcsolatban a nyelvhasználóknak konkrét, "hétköznapi" tapasztalata van. A nyelvhasználóknak egy-egy neologizmushoz fűződő viszonyát, a vizsgált szó (fel)ismertségét, szemantikáját segítenek feltárni a több mint 1200 adatközlő részvételével 2008 és 2011 között végzett kérdőíves felmérések, melyek eredményeit a szerző beépíti az elemzésekbe. Sólyom Réka a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója, az ELTE-n működő Stíluskutató Csoport tagja. Jelen kötet az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában megvédett doktori disszertációjának átdolgozott változata.
Hivatkozás: https://mersz.hu/solyom-a-mai-magyar-neologizmusok-szemantikaja//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero