A tengerrészek elhatárolásában alapvető szerepet játszik az alapvonal, amely főszabály szerint az apályvonallal azonos.366 Abban az esetben, ha a part mentén a sziget a parti tenger szélességénél kisebb távolságon belül helyezkedik el, akkor az alapvonal megkerüli a szigetet, ellenkező esetben a szigetnek saját parti tengere van.367 Az alapvonaltól a szárazföldek felé eső vízterület belvíznek minősül, amely olyan vízi államterületet jelent, amelyen a parti államnak kizárólagos joghatósága van,368 ellentétben az alapvonaltól a tenger felé eső legfeljebb 12 tm-es sávban húzódó parti tengerrel, amely ugyan szintén államterület, de ott az idegen – kereskedelmi és hadászati célú – hajókat megilleti a békés áthaladás joga.369 A parti állam az idegen államok ezen jogát biztonsági és környezetvédelmi okokból bizonyos esetekben korlátozhatja.370 Ennél szűkebb körű állami szuverenitás terjed ki az alapvonaltól maximum 24 tm-es távolságig terjedő csatlakozó övezetre, amely közlekedés tekintetében a nyílt tengerek szabadsága szerint minősül, az államnak pedig csak annyiban terjed ki a jogköre, hogy megelőzze területén, illetve parti tengerén a vám, pénzügyi, bevándorlási vagy egészségügyi törvényeinek és rendelkezéseinek megsértését, valamint hogy megbüntesse az említett törvényeknek és rendelkezéseknek a területén vagy parti tengerén elkövetett megsértését.371 A közlekedés szempontjából ugyanígy nyílt tengernek minősül az alapvonaltól számítva maximum 200 tm-ig kiterjedő kizárólagos gazdasági övezet vize,372 amely elnevezéséhez híven csak gazdasági jogokat biztosít a parti államnak. Az ezen övezeten túlnyúló, a parti állam joghatósága alá tartozó kontinentális talapzat feletti tengervíz szintén nyílt tengernek minősül.373