Vértesy László

Jog és pénzügyek a bankszektorban

Általános rész

Nekcsei, Hunyadi, Thurzó – Középkor

A hazai bankrendszer kialakulásának és a bankügyletek megjelenésének alapfeltétele a pénzélet egy bizonyos szinten való működése, így az államalapítást követően a középkortól indul. Annak ellenére, hogy már Szent István király is veretett pénzt, a kölcsönügyletek csak a 14. században kezdtek gyakoribbá válni, addig ugyanis az uralkodói hatalom patrimoniális természetének megfelelően – domaniális természetű jövedelmi forrásokon, a rengeteg kiterjedésű királyi birtokon nyugodott.1 Ezt követően is főleg az uralkodó – mint szuverén, közvetlenül – vett fel – főleg hadi és fogyasztási célokra – kölcsönöket.2 A középkori pénzéletnek nem kedveztek a gyakori valutaváltások (hol arany-, hol ezüstérmék, különböző nemesfém tartalom, váltópénzek stb.), a kamara magas haszna (lucrum camaræ)3 és a pénzrontás, körülnyírás sem. Magyarországon következetes monetáris politikáról a 10–14. század között nem is lehet beszélni, a központi pénzműveletek általában burkolt adóztatást jelentettek.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 481 4

Pénzügy és számvitel

Minden olyan könyv, tanulmány üdvözlendő, amely nemcsak a szakember, hanem az általánosan érdeklődő olvasó számára is egyébként bonyolult, felfoghatatlannak tartott jogi és pénzügyi ismereteket együttesen közérthető módon tárgyalja. E kettősség lényegét fejti ki közérthetően, kerülve, hogy a jogtudományi értelmezéseket „pénzügyesítse”, s fordítva: a pénzügyek területét sem hatja át a „jogászkodás”. Az etikai és vallási terület, az Egyház bevonása az interdiszciplinaritást még pregnánsabbá, teljesebbé teszi. A mű váza alapján könnyen követhető a szerző eljárása is: az általános, elméleti tételektől halad a konkrétumok, a valóság felé. S teszi mindezt könnyen emészthető terjedelemben, ami egy ennyire sokrétű munkánál külön elismerendő érdem. A könyv nem elfogult egyik szellemi irányzat mellett vagy ellen, határozottan a hármas – jogi, pénzügytani, etikai – összefüggések sokoldalú bemutatására törekedett. E törekvése példásan sikerült. Közelebb hozta az olvasót ahhoz, hogy egy összetett területet élvezetes formában jobban és teljesebben megérthessen. (Blahó András)

Vértesy László könyve a maga nemében egyedülálló a magyar pénzügyes könyvek piacán, mert egyszerre tesz kísérletet arra, hogy a jog és a pénzügyek diszciplínáját szinkronba hozza. Igen alaposan tárgyalja a kérdéskörét, legyen szó a pénzügyi szektor szereplőiről, prudenciális szabályairól, vagy éppen a felügyeletről, fogyasztóvédelemről. Nem hagyja figyelmen kívül a jogszerűség és igazságosság kérdésköreit, de még a vallás és pénzügyek kapcsolatának problematikáit sem. Külön értékelendő a banktörténeti rész, amely messze túlmegy az ilyenkor megszokott toposzokon. A „jogásziasnak” tekinthető kiindulópont ellenére a gyakorlatot is részletesen taglalja, és kiválóan rendszerezi a témakör(öke)t. A hagyományos megközelítéseknél jóval több értéket kaphat az olvasó, aki így könnyedén megértheti a bankrendszer összefüggéseit, a mögöttes történeti, szabályozási és működési elveket, sőt a pénzügyi jog bankrendszerrel kapcsolatos közös halmazát is. (Póra András)

Hivatkozás: https://mersz.hu/vertesy-jog-es-penzugyek-a-bankszektorban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero