Záray Gyula, Mihucz Viktor Gábor (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei

2., átdolgozott kiadás


A neutrontér jellemzői

A Zr- és Au-monitorokra vonatkozó adatokból kiszámítottuk az f = Φse fluxusarányt, Φs szubkadmium neutronfluxust és az epitermikus alaktényezőt a csupasz hármas monitor-módszer (10.86, 10.90 és 10.87) egyenleteivel. Figyelembe vettük az aranymonitor kiégését a (10.60) és (10.61) egyenlet szerint, valamint a rövidebb idejű aktiváláskor használt, 100 μm vastagságú Zr-fólia epitermikus neutronokkal szembeni önárnyékolását, amelyet a Ge önárnyékolási tényező kísérleti meghatározásával korrigáltunk [Ge(94Zr) = 0,978 ± 0,3% és Ge(96Zr) = 0,986 ± 0,3%]. Az iteráció kezdeti értékeit az előző aktiválásból vettük. Tipikus esetben a végleges értékek a rövidebb idejű aktiválás helyén rendre f = 28,6, α = 3,4% és Φs = 6 · 1013 cm−2 s−l voltak, míg a hosszabb idejű aktiválás helyén rendre f = 39,7, α = 5,0% és Φs = 2 · 1013 cm−2 s−l átlagértékek adódtak. A rövidebb idejű aktiválási sorozat elején, közepén és végén meghatározott neutrontér-paraméterek minden alkalommal megegyeztek hibahatáron belül, tehát a reaktor valóban stacionárius üzemben működött, és ezért a három összetartozó adat átlagértékét rendeltük az egész mintasorozathoz. A Zr-, Fe- és Ni-monitorok adataiból kiszámítottuk a hasadási neutronfluxust a 10.66 egyenlettel, ami a rövidebb idejű aktiválás helyén rendre , míg a hosszabb idejű aktiválás helyén rendre 17,0 átlagértékeket eredményezett. Megjegyezzük, hogy a 89Zr radionuklid Eγ = 909,1 keV energiájú γ-sugárzásának mérésekor figyelembe vettük a természetes háttérben lévő 228Ac radionuklid Eγ = 911,0 keV energiájú sugárzása okozta spektrális interferenciát.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 448 7

Dr. Záray Gyula egyetemi tanár által 2006-ban szerkesztett és részben írt Az elemanalitika korszerű módszerei című könyv több évtizedes hiánypótló mű volt, ami az elmúlt tíz évben rendkívül hasznos segédeszköznek bizonyult az egyetemeinken kémiát alap- és mesterfokon tanuló, illetve PhD-tanulmányokat folytató hallgatók körében. A könyv nyomtatott változatának valamennyi példánya vevőre talált. Ez nem meglepő, hiszen a szerzők magas szinten, ugyanakkor közérthetően ismertetik a műszeres elemanalitikai módszerek széles skáláját, ötvözve az elméleti és a gyakorlati ismereteket. Záray Gyula kezdeményezésére több szerző kiegészítette fejezetét az adott szakterület (pl. optikai spektroszkópia, atomabszorpciós spektrometria, induktív csatolású optikai emissziós spektrometria, induktív csatolású plazma tömegspektrometria, lézerspektroszkópia és az ezekhez kapcsolódó minta-előkészítési eljárások) legújabb eredményeivel. Az átdolgozott változat szerkesztésében tevékenyen részt vett Záray professzor munkatársa, Mihucz Viktor Gábor egyetemi docens, aki az atomspektrometriában alkalmazott minta-előkészítési módszerekkel foglalkozó fejezetet a legújabb eredményekkel bővítette. Az Akadémiai Kiadó kezdeményezésére az átdolgozott mű 2017-ben elektronikus formában is megjelent. A könyvben összefoglalt ismeretanyag hasznos információkat nyújt számos szakterületen (pl. műszaki kémia, biokémia, klinikai kémia, geokémia, agrokémia) dolgozó analitikus számára, ezért papíralapú formában való kiadása is indokolt. (Dr. Orbán Miklós professor emeritus ELTE Kémiai Intézet)

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-mihucz-az-elemanalitika-korszeru-modszerei-2-atd-kiadas//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave