MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az agresszív kód
6.1. Elméleti, hipotetikus eredmények
- Egy kultúra kommunikációja alapján jellemezhető, leírható.
- A kultúra kommunikációjában benne van annak konfliktogenitása; zártsága inkább konfliktust okoz, nyitottsága inkább konfliktusoldó.
- A kollektív emlékezet negatív tartalmai, a kommunikáció sajátosságai, a nyelvi relativizmus, úgy tűnik, hogy inkább a kollektivizmusra jellemző társadalmakban hoz létre a kultúrára jobban jellemző személyiségtípusokat, mint az individualizmusra jellemző társadalmakban.
- Egy kultúra kiváló retorikával rendelkező vezetője képes mozgósítani a kultúra tagjait a revansra, akkor is, ha a veszteség, akkor keletkezett, amikor a kultúra tagjai még nem éltek. A háttérben valószínű szocializációs folyamatok, azonosulás, a kultúra kommunikációs sajátosságai, kommunikációs kódjai állnak.
- Egy kultúra kommunikációját jellemezheti a negatív kód és az agresszív kód; az előbbi esetében az agresszió befelé, az utóbbi esetében az agresszió kifelé irányul.
- A társadalom történelmében elszenvedett veszteségek miatt kialakult gyász nem kellő feldolgozása komplikált gyász létrejöttét eredményezheti, ami újabb és újabb konfliktusokat okozhat a társadalomban lévő kultúrákban, és a kultúrák közötti kommunikációkban.
- A kultúrán belül vagy a kultúrák közötti krízisek kialakulását rendszeresen megelőzi a kommunikáció valamilyen zavara.
Tartalomjegyzék
- AZ AGRESSZÍV KÓD Etnikai konfliktusok feltárása, kezelési lehetőségei, előrejelzése és kommunikációs háttere
- Impresszum
- Mottó
- 1. Bevezető
- 2. Kommunikációelméletek és összefüggések
- 2.1. A kultúra fogalma
- 2.2. Kultúra és személyiség
- 2.3. Kulturális kreolizáció és hibridizáció
- 2.4. Kultúra és szocializáció
- 2.5. A kommunikáció alaptulajdonságai
- 2.6. Negatív kód – agresszív kód
- 2.7. A kollektív emlékezet
- 2.8. Identitás, nemzeti identitás
- 2.9. A konfliktusról
- 2.10. Veszteség és gyász
- 2.1. A kultúra fogalma
- 3. Feltárás
- 3.1. A szlovákok és magyarok konfliktusának alapvető vonásai Szlovákiában
- 3.2. Az etnikai konfliktus eszkalációjának okai
- 3.3. Rizikótényezők – a szociológiai felmérés tárgya
- 3.4. Eredmények és megoldások a szociológiai felmérés tükrében
- 3.5. Pszichológiai módszerek
- 3.6. A pszichológiai felmérés összefoglalása
- 3.7. A szociológiai és a pszichológiai kutatások összesített eredményei
- 3.1. A szlovákok és magyarok konfliktusának alapvető vonásai Szlovákiában
- 4. Kezelés
- 4.1. A tréningek elmélete és módszertana
- 4.2. A tréningek célcsoportjai
- 4.3. Tréning serdülő- és ifjúkorúakkal
- 4.4. Tréning a véleményformálókkal
- 4.5. A tréningek tanúsága
- 5. Előrejelzés
- 5.1. Feszültség-előrejelző rendszer
- 5.2. A vizsgálat lefolyása
- 5.3. A pszichológiai vizsgálat
- 5.3.1. A frusztrációs helyzet
- 5.3.2. A frusztráció vizsgálata
- 5.3.3. A feltáró beszélgetés (exploráció)
- 5.3.4. A Rorschach-teszt
- 5.3.5. A Wechsler-féle intelligenciateszt két altesztje:
- 5.3.6. Az empátiateszt
- 5.3.7. A szociometriai háló
- 5.3.8. Az MMPI-kérdőív Minnesota Multiphasial Personality Inventory – Minnesotai Összetett Személyiségvizsgálati Kérdőív
- 5.3.1. A frusztrációs helyzet
- 5.4. Az eredmények összegzése
- 6. Összefoglalás
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 454 452 4
A könyv több részből áll, melyek korábbi kutatásaim eredménye kapcsán valósultak meg egyrészt Budapesten és az egykori Jugoszláviában, Szabadkán, az öngyilkosság motivációs hátterét kutatva, másrészt Szlovákiában, a régebben Pozsonyban működő Márai Sándor Alapítvány égisze alatt, az etnikai konfliktusok kialakulásának okait kutatva.Ebben a munkában az agresszió befelé vetülésének társadalmi és egyéni okait vizsgálva megfogalmazódott a szláv (többnyire szerb) és a vajdasági magyar családokra jellemző kommunikációs sajátosság. A Jugoszláv polgárháború kitörése, amely személyesen is érintett, fogalmaztatta meg bennem (bennünk) azt a gondolatot, hogy a polgárháború kitörése mögött mennyiben húzódhatnak meg egy kultúrára jellemző kommunikációs kapcsolatok vagy a verbális kommunikáció mögött rejlő, a kultúrára jellemző gondolkodás, esetleg a kultúrák közötti kommunikációs zavarok.
Hivatkozás: https://mersz.hu/bordas-az-agressziv-kod//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
