Siptár Péter (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXI.

Fonológiai tanulmányok

Az informánsok szociolingvisztikai profilja

Az adatgyűjtésre egy összetett, három feladatból (mondatlista ismételt olvasása; összefüggő szöveg normál és gyors beszédtempójú, egyszeri olvasása; map task) álló kísérlet révén került sor. A kísérletben 18–23 év közötti adatközlők vettek részt, valamennyien az Oviedói Egyetem (és túlnyomórészt valamely nyelvszak) hallgatói és Asztúria autonóm közösség három nagyvárosának (Oviedo, Gijón és Avilés) egyikében élnek. A szóban forgó városok háromszög-alakzatban, egymástól 30–35 kilométerre helyezkednek el, közöttük pedig rengetegen ingáznak (elsősorban a főváros és egyben tartományi egyetemváros irányába), ezáltal a három település folyamatos és élénk virtuális nyelvi érintkezésben van egymással. Ennek is tudható be, hogy – sem a helybeli nyelvészek1 szóbeli közlései, sem pedig a szakirodalom tanúbizonysága szerint – nincs a három város nyelvhasználata között jelentősebb különbség a szegmentális fonológia terén. Hogy a jelenségről valóban tisztán asztúriai képet kapjunk, a következőkben bemutatandó elemzéshez a rendelkezésre álló hangfelvételekből csak olyan beszélőktől származó anyagot választottunk, akik a kísérletet megelőző kérdőívben azt felelték, hogy soha nem éltek más spanyolországi tartományban (sem más spanyolajkú országban), illetve szüleik is Asztúriában születtek és élnek azóta is folyamatosan, első nyelvükként pedig a spanyolt jelölték meg.2 A tanulmány a /p t k/-sorozat megvalósulását a beszédtempó függvényében vizsgálja, így a kiválasztási procedúra során a beszédtempót is figyelembe vettük mint szűrőt (a részleteket l. később).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 366 4

Nyelvészet

Pontosan fél évszázaddal ezelőtt, az Általános Nyelvészeti Tanulmányok hatodik kötetében jelent meg a klasszikus generatív fonológia emblematikus magyar alapműve, Szépe György Az alsóbb nyelvi szintek leírása című tanulmánya. A sorozatban azóta mindössze kétszer került sor fonológiai tanulmányokat felsorakoztató kötet kiadására, 1974-ben és 1998-ban. Huszonegy év elteltével most ismét fonológiai tárgyú tematikus számmal jelentkezünk, amellyel Péter Mihályt, a magyarországi fonológiai kutatások kiemelkedő személyiségét, a legutóbbi ilyen kötet szerkesztőjét köszöntjük 90. születésnapja alkalmából. Az 1998-as gyűjtemény szerzői közül ismét sikerült megnyernünk Polgárdi Krisztina, Szigetvári Péter és Varga László közreműködését, akárcsak a szakma olyan további nagy alakjaiét, mint Nádasdy Ádám és Törkenczy Miklós. Az újabb fonológusnemzedékek képviseletében helyet kapott a kötetben Balogné Bérces Katalin, Bárkányi Zsuzsanna, Cser András, Gaál Zoltán Kristóf, Huszthy Bálint, G. Kiss Zoltán és Rebrus Péter írása is. A hagyományokat folytatva felkértünk három külföldi szerzőt is Firdos Atta, Markus Pöchtrager és Jeroen van de Weijer személyében. A kötet összeállításában a lehető legnagyobb tematikai és megközelítésbeli sokszínűségre törekedtünk. A jelenkori palettán jelen lévő számos fonológiaelméleti iskola közül megjelenik benne az optimalitáselmélet és a harmónianyelvtan mellett a kormányzásfonológia több különböző változata, valamint egy áttekintő tanulmányban a szabályalapú, ábrázolásalapú, megszorításalapú és használatalapú fonológiák szinte teljes köre. A fonológia határterületei közül a kötet tanulmányai tárgyalják a fonetikának, a morfológiának, a szintaxisnak, a nyelvtörténetnek és a nyelvi kölcsönzésnek a fonológiával alkotott metszéspontjait. A vizsgált nyelvek között megtalálható a magyar mellett az angol, a latin, az olasz, a spanyol és a Pakisztánban beszélt szaraiki, de szóba kerül a japán, német, dán, szlovén, lengyel, orosz, komi, török, katalán, indonéz, ponapéi, vata, beludzs és más nyelvek fonológiája is. A szemügyre vett fonológiai jelenségek köre is változatos: a magyar magánhangzó-harmónia átfogó és részletes tárgyalásán kívül szó esik a kötetben a zöngésségi szembenállásról a magyarban és annak hiányáról az angolban, a fonologizálódásról és a morfologizálódásról, a reduplikációról, a törlésről és a lenícióról, a magyar melléknevek többes számáról és a magyar mondatok hangsúlyozásáról, a fonotaktikáról és az idegen akcentusról, továbbá a fonológiai ábrázolásokról és a fonológiai variáció lehetséges kezelésmódjairól.

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxxi//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero