Kertész András

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében


A tudományos forradalom kuhni fogalma

Kuhn fő állítása az, hogy – ellentétben a huszadik század első felében uralkodó analitikus tudományfilozófia nézetrendszerével – a tudományos megismerés módjai nem vezethetők le a racionalitás eleve adottnak, változatlannak és abszolútnak tekintett elveiből, hanem társadalmi-történelmi folyamatokba ágyazottan, közösségi normáktól és érdekektől vezérelten korhoz kötöttek és változóak. Kuhn szerint az egyes tudományágak fejlődése mindenekelőtt két nagy szakaszra osztható, melyeket ‘éretlen’ és ‘érett’ szakasznak nevez (Kuhn 2000 [1970]: 25–26). Az éretlen szakaszra az jellemző, hogy minden tudós az alapoktól építi fel az adott tudományágat, így a tudományág alapjaira – azaz a kutatás tárgyára, céljaira és módszereire – vonatkozóan számos, egymással versengő nézet van jelen és ennek megfelelően nincs egységes ontológia, módszertan és tudománykép (Kuhn 2000 [1970]: 26, 29–30). Az érett stádiumban ugyanakkor az egymással rivalizáló nézetek egyike dominanciára tesz szert és a diszciplínában folyó kutatások mintájává, egyeduralkodóvá válik (Kuhn 2000 [1970]: 30–31). Az ilyen mintát nevezi Kuhn paradigmának (Kuhn 2000 [1970]: 25).6

Plauzibilis érvelés a generatív nyelvészet történetében

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave