Tartalomjegyzék

• PLAUZIBILIS ÉRVELÉS A GENERATÍV NYELVÉSZET TÖRTÉNETÉBEN
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Problémafelvetés
  • 1.1. A (P) probléma
  • 1.2. A könyv gondolatmenete
  • 1.3. A tudományos forradalom kuhni fogalma
• chevron_rightElső rész: Metahistoriográfiai helyzetkép
  • chevron_right2. A ‘tudományos forradalom’-tól a ‘tudománytalan forradalom’-ig
    • 2.0. Bevezetés
    • chevron_right2.1. A ‘Syntactic Structures’ (Chomsky 1995 [1957])
      • chevron_right2.1.1. Forradalom
        • 2.1.1.1. Kuhni forradalom
        • 2.1.1.2. Intellektuális forradalom
      • chevron_right2.1.2. Folyamatosság
        • 2.1.2.1. Evolúció
        • 2.1.2.2. A formális tudományok hatása
        • 2.1.2.3. A neo-bloomfieldiánus irányzatok egyike
        • 2.1.2.4. A disztribucionalizmus továbbfejlesztése
        • 2.1.2.5. Chomsky mint metanyelvész
        • 2.1.2.6. Retorika
    • chevron_right2.2. Az ‘Aspects of the Theory of Syntax’ (Chomsky 1965)
      • 2.2.1. Kuhni forradalom
      • chevron_right2.2.2. Hanyatlás
        • 2.2.2.1. Ideológia
        • 2.2.2.2. Kutatói személyiség és hibás tudománymódszertan
    • 2.3. ‘The Sound Pattern of English’ mint kuhni forradalmi mű (Chomsky–Halle 1968)
    • chevron_right2.4. A Kormányzás és Kötés Elmélete (Chomsky 1981)
      • 2.4.1. Kuhni forradalom
      • 2.4.2. Hanyatlás
    • chevron_right2.5. A Minimalista Program (Chomsky 1995c)
      • chevron_right2.5.1. Fejlődés
        • 2.5.1.1. Forradalom a forradalomban
        • 2.5.1.2. Lakatos-féle kutatási program
      • chevron_right2.5.2. Hanyatlás
        • 2.5.2.1. Hamis tudomány
        • 2.5.2.2. Áltudomány
    • 2.6. Kitérő: Chomsky önértékelése
    • chevron_right2.7. Összegzés
      • 2.7.1. Áttekintés
      • 2.7.2. Releváns eltérések egyes nézetek között
      • 2.7.3. Releváns összefüggések egyes nézetek között
  • chevron_right3. Metahistoriográfiai következtetések
    • 3.0. Bevezetés
    • chevron_right3.1. Az (MP1)-(MP20) hitelét gyengítő tényezők
      • chevron_right3.1.1. Elfogultság
        • 3.1.1.1. A historiográfusok egymással szembeni elfogultsága
        • 3.1.1.2. A historiográfusok elfogultsága a vizsgálat tárgyával szemben
        • 3.1.1.3. A historiográfia mint legitimációs eszköz
      • chevron_right3.1.2. Ellentmondás
        • 3.1.2.1. Ugyanazon adatok egymástól eltérő értékelései
        • 3.1.2.2. Egyes álláspontok belső ellentmondásai
      • chevron_right3.1.3. Módszer
        • 3.1.3.1. A historiográfiai módszer alkalmazása
        • 3.1.3.2. A vizsgálat szempontjának kizárólagossága
        • 3.1.3.3. A tudományelméleti reflexió hiánya
        • 3.1.3.4. Az alapfogalmak homályossága
    • 3.2. Összegzés
• chevron_rightMásodik rész: Egy új historiográfia lehetősége
  • chevron_right4. Historiográfia és plauzibilis érvelés
    • 4.0. Bevezetés
    • 4.1. Javaslat (P) megoldására: (MP21)
    • chevron_right4.2. A p-modell
      • 4.2.1. A p-modell fő tulajdonságai
      • 4.2.2. A p-modell alapfogalmai
    • 4.3. Összegzés
  • chevron_right5. Esettanulmány
    • chevron_right5.0. Bevezetés
      • 5.0.1. Problémafelvetés
      • 5.0.2. A fejezet felépítése
      • 5.0.3. A kiinduló és a záró p-kontextus
    • 5.1. Első példa: Mi a nyelv?
    • chevron_right5.2. Második példa: Milyen típusú legyen a nyelvtan?
      • 5.2.0. A p-probléma
      • 5.2.1. Az angol nem véges állapotú nyelv
      • 5.2.2. A frázisstruktúra
      • 5.2.3. A transzformációk
      • 5.2.4. A p-probléma megoldása
    • 5.3. Harmadik példa: az értékelő eljárás bevezetése
    • 5.4. Negyedik példa: a ‘Syntactic Structures’ disztribucionalizmusa
    • 5.5. Összegzés
  • chevron_right6. Kitekintés: Nyitott kérdések
    • 6.0. Bevezetés
    • chevron_right6.1. Történeti stádiumok
      • 6.1.1. Milyen viszony áll fenn egy adott stádium és az azt követő stádium hatékonyabb problémamegoldásai között?
      • 6.1.2. Hogyan kezelje (MP21) azt, hogy a generatív nyelvészet egy-egy új fázisában felbukkannak valamely korábbi fázisban elutasított problémamegoldások, fogalmak, módszerek, állítások?
      • 6.1.3. Hogyan kezelje (MP21) azt, hogy egy korábbi fázis felvetett és megkísérelt megoldani olyan problémákat, amelyekkel egy későbbi fázis nem boldogult?
      • 6.1.4. Melyek a generatív nyelvészet stádiumainak mindegyikében fellelhető konstans elemek?
    • chevron_right6.2. Riválisok
      • 6.2.1. Milyen viszony áll fenn a Chomsky nevével fémjelzett generatív nyelvészet és annak az elméleti nyelvészeten belüli alternatívái között?
      • 6.2.2. Milyen viszony áll fenn a generatív nyelvészet kognitivizmusa és a behaviorizmus között?
    • 6.3. Összegzés
  • chevron_right7. Következtetések
    • 7.0. Bevezetés
    • 7.1. (MP21) hozzájárulása a nyelvtudománytörténet-íráshoz
    • 7.2. (MP21) hozzájárulása a nyelvtudományhoz
    • 7.3. Összegzés: Miért érdemes a nyelvésznek reggelente felkelni az ágyból?
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 465 4

A nyelvtudomány historiográfiája az utóbbi mintegy négy évtizedben periférikus, kevesek által művelt, alulértékelt szakterületből a nyelvtudomány egyik dinami¬kusan fejlődő, gazdag szakirodalmat produkáló, elismert részdiszciplínájává vált. A tudománytörténet-írás iránti érdeklődés kialakulása, valamint a generatív nyelvészet nagy visszhangot kiváltó fogadtatásának egymásra hatása következté¬ben a generatív nyelvészet története a tudománytörténet-írás fókuszába került. Azonban mindeddig nem született átfogó elemzés a generatív nyelvészet történe¬tét feldolgozó historiográfiai nézetekről. A jelen kismonográfia e hiány pótlására tesz kísérletet. Célja három feladat végrehajtása: Az első az, hogy a generatív nyelvészet történetére vonatkozó, egymástól oly¬kor radikálisan különböző historiográfiai nézetek pluralizmusának tárgyilagos be¬mutatásával elősegítse a generatív nyelvészet hazai recepcióját. A könyv második célja, hogy feltárja a bemutatott tudománytörténeti állás¬pontok hibáit és felvesse a hibákat elkerülő historiográfiai alapfogalmak, hipoté¬zisek és eszközök kidolgozásának indokoltságát. A harmadik cél a historiográfiai nézetek elemzéséből levont következtetések alapján egy olyan új historiográfia lehetőségének egy esettanulmányban való szemléltetése, amely elkerüli az elemzett nézetek hibáit, és egy új tudománytör¬téneti szemléletet körvonalaz. Szándéka szerint a könyv közérthetőségre törekvő tudományos munka. A szerteágazó szakirodalom bemutatása, szisztematizálása és kritikai elemzése mellett önálló mondandóval kíván hozzájárulni a nyelvtudománytörténet-íráshoz, ezért felkeltheti a tudománytörténet iránt érdeklődő nyelvészek és a nyelvtudo¬mány iránt érdeklődő tudománytörténészek figyelmét is.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kertesz-plauzibilis-erveles-a-generativ-nyelveszet-torteneteben//