Feuer Mária, Nagy Krisztina

Humán szakosok gyakorlati kézikönyve

A gyermekvédelmi törvény által szabályozott, személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

Gyermekjóléti szolgáltatás

igénybe vehető-e a településen gyermekjóléti szolgáltatás,
ha nem, miért nem,
szeretnék-e, hogy elérhető legyen ez a szolgáltatás,
milyen akadályai vannak ennek,
hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
ha igénybe vehető, milyen típusú intézmény nyújtja ezt a szolgáltatást, például gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ, módszertani intézmény,
az intézmény önálló-e vagy integráltan működik,
milyen előnyei és hátrányai vannak ennek,
megfelelő-e ez a működési forma, vagy szeretnének ezen változtatni,
ha integrált az intézmény, mióta működik ilyen formában,
milyen más intézményekkel, szolgáltatásokkal integráltan működik,
ki, milyen végzettségű szakember az integrált intézmény szakmai vezetője,
származik-e valamilyen előny vagy nehézség a vezető szakterületéből adódóan,
ki az intézmény fenntartója: helyi önkormányzat, önkormányzati társulás, kistérségi társulás, egyéni, társas vállalkozás, nonprofit szervezet: például alapítvány, kht., egyesület, egyház, egyéb,
milyen előnyei, hátrányai vannak annak, hogy az intézményt az adott fenntartó működteti,
ki gyakorolja a szakmai felügyeletet,
hány és milyen képzettségű szakember dolgozik az intézményben: főállásban, részmunkaidős foglalkoztatásban, megbízási szerződéssel,
megfelel-e a szakember-ellátottság a szükségleteknek,
hiányzik-e valamilyen szakember,
ki, milyen végzettségű szakember az intézmény vezetője,
hogyan osztják el az intézményben dolgozó családgondozók között a klienseket: utcák szerint, probléma jellege szerint, egyéb szempont alapján,
ennek milyen előnyei és hátrányai vannak,
kik és milyen feltételekkel vehetik igénybe a szolgáltatást,
az intézmény nyitvatartási ideje, az ügyfélfogadás rendje,
milyen szolgáltatásokat biztosít az intézmény,
van-e olyan szolgáltatása az intézménynek, amelyért térítési díjat kell fizetni,
tartanak-e az intézményben csoportos foglalkozásokat, klubokat,
kiknek, milyen gyakorisággal és miért éppen ezeket,
szervez-e szabadidős programokat az intézmény,
ha igen, milyen programokat, milyen gyakorisággal és kik számára,
az intézmény szolgáltatásainak biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
hogyan működteti az intézmény a jelzőrendszert,
kik a jelzőrendszer tagjai,
milyen nehézségek merülnek fel a jelzőrendszer működtetésével kapcsolatosan,
hogyan segíti az intézmény a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását,
van-e és milyen kapcsolata az intézménynek a gyermekjogi képviselővel,
működtet-e az intézmény utcai és lakótelepi szociális munkát, miért, hogyan,
működtet-e az intézmény kapcsolattartási ügyeletet, miért, hogyan,
működtet-e az intézmény kórházi szociális munkát, miért, hogyan,
működtet-e az intézmény készenléti szolgálatot, miért, hogyan,
az intézmény által biztosított szolgáltatások minden helyi szükségletet kielégítenek-e,
milyen, jelenleg nem működő szolgáltatás bevezetésére lenne még szükség,
milyen nehézségbe ütközik ennek biztosítása,
az intézmény kezdeményezte vagy kezdeményezi-e a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
miért,
melyek ezek az ellátások,
milyen sikerrel járt a kezdeményezés,
a gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevő családok száma az elmúlt évben,
a korábbi évekhez képest milyen tendenciát mutat az esetszám,
a szolgáltatást igénybe vevő gyermekek száma, neme, kormegoszlása az elmúlt évben,
a szolgáltatást igénybe vevő gyermekek megoszlása: alapellátásban gondozottak száma, védelembe vett gyermekek száma, utógondozottak (szakellátásból kikerült) gyermekek száma,
a gyermekjóléti gondozási esetek száma az elmúlt évben,
a gyermekjóléti gondozási esetek megoszlása a kapcsolatfelvétel kialakulása szerint: önként, szülővel közösen kezdeményezett, gyermekjóléti szolgálat által kezdeményezett, jelzőrendszer által kezdeményezett, együttműködésre kötelezett,
a gyermekjóléti szolgálatnál kezelt problémák száma az elmúlt évben: anyagi, gyermeknevelési, beilleszkedési probléma, magatartászavar, családi konfliktus, életviteli problémák, szülői elhanyagolás, családon belüli bántalmazás, fogyatékosság, szenvedélybetegség,
az országos, regionális helyzethez képest mi jellemzi a településen nyújtott gyermekjóléti szolgáltatást a szociális statisztikai adatokkal való összehasonlítás alapján,
az intézmény által készített statisztikák, kimutatások befolyásolják-e az intézmény költségvetésének alakulását,
a szolgáltatások biztosításával kapcsolatos problémák,
várható-e valamilyen változás a jövőben a szolgáltatás működtetésével kapcsolatosan,
van-e valamilyen terv a szolgáltatás jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.

Gyermekek napközbeni ellátása

melyek azok az intézmények, amelyek a településen a gyermekek napközbeni ellátásáról gondoskodnak: bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, házi gyermekfelügyelet, nyári napközis otthon vagy a közoktatás rendszerébe tartozó óvoda, iskolai napközi,
miért éppen ezek az intézmények,
ezek az intézmények megfelelően ki tudják-e elégíteni a helyi szükségleteket,
van-e olyan szolgáltatás, amely nem működik, de szükséges lenne.

Bölcsőde

működik-e a településen bölcsőde,
ha nem, miért nem
szeretnék-e, hogy legyen,
milyen akadályai vannak ennek,
hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
ha működik, hány bölcsőde van,
melyikben hány csoport,
hány férőhellyel,
ha több bölcsőde van, van-e és milyen különbség köztük,
csak az adott településen, kerületben élő gyermekek nyerhetnek-e felvételt,
hány bölcsődés korú gyermek él a településen,
mekkora a bölcsődei férőhelyek száma a településen élő bölcsődés korú gyerekek számához viszonyítva,
mi jellemzi az intézmény férőhely-kihasználtságát,
van-e várólista,
ha nem tudnak minden jelentkezőt felvenni, mi alapján választják ki a bekerülőket,
milyen okok miatt kérik a szülők a gyermek bölcsődei ellátását: munkavégzés, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétel, betegség, egyéb okok,
milyen mutatók jellemzik a szolgáltatást igénybe vevő szülőket, például egyedülálló, időskorú, három vagy több gyermeket nevelő, nehéz szociális körülmények között élő stb.,
van-e olyan ok, kizáró tényező, ami miatt nem vesznek fel valakit,
a fogyatékos gyermekek ellátását hogyan oldják meg,
a bölcsődébe beíratott gyermekek száma és megoszlása korcsoportok szerint,
hány és milyen szakember dolgozik az intézményben,
a gondozónők száma, közülük a szakképzettek aránya,
egy gondozónőre jutó gyermekek száma,
ki az intézmények fenntartója: önkormányzat, társulás, nonprofit szervezet: például kht., alapítvány, közalapítvány, egyéb: például társas vállalkozás, központi költségvetési intézmény,
önállóan vagy integráltan működik-e az intézmény,
ennek milyen előnyei és hátrányai vannak,
ki gyakorolja a szakmai felügyeletet,
önálló gazdálkodású-e az intézmény,
kell-e térítési díjat fizetni,
ki kaphat kedvezményt a térítési díjból,
hányan részesülnek kedvezményben,
az intézmény nyitvatartási ideje,
az intézmény (a gondozáson, nevelésen, foglalkoztatáson, étkeztetésen kívül) milyen egyéb szolgáltatásokat működtet: például gyermekfelügyelet, játszócsoport, játszóklub, speciális tanácsadás, gyermekhotel, egyéb,
ezeket a szolgáltatásokat kik vehetik, veszik igénybe,
kell-e ezekért a szolgáltatásokért külön térítési díjat fizetni,
tapasztalnak-e ezzel kapcsolatosan valamilyen problémát, nehézséget,
az intézmény szolgáltatásainak biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
akadálymentesített-e az intézmény,
melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek az intézmény működését nehezítik,
melyek azok a bölcsődében jelentkező problémák, amelyek a gyermekvédelem hatáskörébe tartoz(hat)nak,
meg tudják-e oldani ezeket a problémákat,
hogyan,
dolgozik-e az intézményben szociális munkás,
miért nem szükséges vagy miért (lenne) szükséges az alkalmazása,
mi (lehetne) a feladata,
milyen a jelzőrendszerrel való együttműködés,
várható-e valamilyen változás a jövőben az intézmény működésével kapcsolatban,
van-e valamilyen terv az intézmény jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan,
az országos, regionális helyzethez képest mi jellemzi a település bölcsődei ellátottságát a szociális statisztikai adatokkal való összehasonlítás alapján.

Családi napközi

működik-e a településen családi napközi,
ha nem, miért nem,
szeretnék-e, hogy legyen,
milyen akadályai vannak ennek,
hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
ha működik, mióta,
hogyan jött létre ez a szolgáltatás,
milyen fenntartó működteti ezt a szolgáltatást: önkormányzat, önkormányzati társulás, kistérségi társulás, nonprofit szervezet: kht., alapítvány, egyesület, egyéni, társas vállalkozás,
hány családi napközi működik a településen, kerületben,
megfelel-e ez a helyi igényeknek,
ki(k), hányan biztosítják az ellátást,
a szolgáltatást biztosító személyek milyen képzettséggel rendelkeznek, milyen képesítő tanfolyamon vettek részt,
a családi napközi feladatait önálló szolgáltató vagy családi napközi hálózat biztosítja-e,
milyen előnyei, hátrányai vannak ennek,
hány gyermek számára biztosít ellátást a családi napközi,
engedélyezett férőhelyek száma,
megfelel-e a létszám a törvényi előírásoknak,
mi jellemzi a családi napközi férőhely-kihasználtságát,
van-e várólista,
ha nem tudják minden kérelmező számára biztosítani a szolgáltatást, mi alapján választják ki azokat, akik részesülhetnek az ellátásban,
milyen díjazásban részesülnek a családi napközit biztosító személyek,
ha nincs ellátandó gyermek, akkor is kapnak-e fizetést,
szükséges lenne-e további családi napközik létrehozása,
van-e ennek valami akadálya,
csak az adott településen, kerületben élő gyermekek nyerhetnek-e felvételt,
hol kell a szülőknek kérelmezni a szolgáltatást,
milyen okok miatt kérik a szülők a gyermek napközbeni ellátását: munkavégzés, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétel, betegség, egyéb okok,
milyen mutatók jellemzik a szolgáltatást igénybe vevő szülőket: például egyedülálló, időskorú, három vagy több gyermeket nevelő, nehéz szociális körülmények között élő,
kik számára biztosítja az intézmény a gyermekek napközbeni ellátását: például akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, fogyatékos gyermek, csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett 10–14 éves gyermek, egyéb,
kell-e térítési díjat fizetni a szolgáltatásért,
a gondozott gyermekek száma, az igénybe vett gondozási napok száma az elmúlt évben,
a szolgáltatást igénybe vevő gyermekek kormegoszlása, egyéb mutatói,
az ellátás csak nappali felügyeletet jelent-e,
napi hány órában,
milyen szolgáltatásokra terjed ki az ellátás: felügyelet, gondozás, nevelés, foglalkoztatás, étkeztetés, egyéb,
a családi napközi nyújt-e egyéb szolgáltatásokat is: például sport és egyéb klubfoglalkozás, játszótér, játéktár, játszóház, speciális tanácsadás, időszakos gyermekfelügyelet, egyéb gyermeknevelést segítő szolgáltatás,
milyen helyiségben, milyen tárgyi feltételek között biztosítják a szolgáltatást,
a szolgáltatások biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek a szolgáltatás működtetését nehezítik,
várható-e valamilyen változás a jövőben a szolgáltatás működtetésével kapcsolatosan,
van-e valamilyen terv a szolgáltatás jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.

Családi gyermekfelügyelet

működik-e a településen családi gyermekfelügyelet,
ha nem, miért nem,
szeretnék-e, hogy legyen,
milyen akadályai vannak ennek,
hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
ha működik, mióta,
hogyan jött létre ez a szolgáltatás,
milyen fenntartó működteti ezt a szolgáltatást: önkormányzat, önkormányzati társulás, kistérségi társulás, nonprofit szervezet: kht., alapítvány, egyesület, egyéni, társas vállalkozás,
hány családi gyermekfelügyelet működik a településen, kerületben,
megfelel-e ez a helyi igényeknek,
ki(k), hányan biztosítják az ellátást,
a szolgáltatást biztosító személyek milyen korúak, neműek, milyen képzettséggel rendelkeznek, milyen képesítő tanfolyamon vettek részt,
hány gyermek számára biztosítanak ellátást családi gyermekfelügyelet keretében,
az engedélyezett férőhelyek száma, megfelel-e a létszám a törvényi előírásoknak,
mi jellemzi a családi gyermekfelügyelet férőhely-kihasználtságát,
van-e várólista,
ha nem tudják minden kérelmező számára biztosítani a szolgáltatást, mi alapján választják ki azokat, akik részesülhetnek az ellátásban,
milyen díjazásban részesülnek a családi gyermekfelügyeletet biztosító személyek,
ha nincs ellátandó gyermek, akkor is kapnak-e fizetést,
szükséges lenne-e a családi gyermekfelügyelet férőhelyeinek számát bővíteni,
van-e ennek valami akadálya,
csak az adott településen, kerületben élő gyermekek vehetik-e igénybe ezt a szolgáltatást,
hol kell a szülőknek kérelmezni a szolgáltatást,
milyen okok miatt kérik a szülők a családi gyermekfelügyeletet: munkavégzés, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétel, betegség, egyéb okok,
milyen mutatók jellemzik a szolgáltatást igénybe vevő szülőket: például egyedülálló, három vagy több gyermeket nevelő, nehéz szociális körülmények között élő,
kik számára biztosított a gyermekek napközbeni ellátásának ez a formája: például akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, fogyatékos gyermek, egyéb okok,
kell-e térítési díjat fizetni a szolgáltatásért,
a gondozott gyermekek száma, az igénybe vett gondozási órák száma az elmúlt évben,
a családi gyermekfelügyelet keretében gondozott gyermekek kora,
megfelel-e a törvényi előírásoknak,
a szolgáltatást igénybe vevő gyermekek egyéb mutatói,
az ellátás csak nappali felügyeletet jelent-e,
napi hány órában,
milyen szolgáltatásokra terjed ki az ellátás: felügyelet, gondozás, nevelés, étkeztetés, egyéb,
milyen helyiségben, milyen tárgyi feltételek között biztosítják a szolgáltatást,
a szolgáltatások biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek a szolgáltatás működtetését nehezítik,
várható-e valamilyen változás a jövőben a szolgáltatás működtetésével kapcsolatosan,
van-e valamilyen terv a szolgáltatás jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.

Házi gyermekfelügyelet

működik-e a településen házi gyermekfelügyelet,
ha nem, miért nem,
szeretnék-e, hogy legyen,
milyen akadályai vannak ennek,
hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
ha működik, mióta,
hogyan jött létre ez a szolgáltatás,
milyen fenntartó működteti ezt a szolgáltatást: önkormányzat, önkormányzati társulás, kistérségi társulás, nonprofit szervezet: kht., alapítvány, egyesület, egyéni, társas vállalkozás,
hány házi gyermekfelügyelő működik a településen, kerületben,
megfelel-e ez a helyi igényeknek,
ki(k), hányan biztosítják az ellátást,
a szolgáltatást biztosító személyek milyen korúak, neműek, milyen képzettséggel rendelkeznek, milyen képesítő tanfolyamon vettek részt,
hány gyermek számára biztosítanak ellátást házi gyermekfelügyelet keretében,
engedélyezett férőhelyek száma,
megfelel-e a létszám a törvényi előírásoknak,
mi jellemzi a házi gyermekfelügyelet férőhely-kihasználtságát,
van-e várólista,
ha nem tudják minden kérelmező számára biztosítani a szolgáltatást, mi alapján választják ki azokat, akik részesülhetnek az ellátásban,
milyen díjazásban részesülnek a házi gyermekfelügyeletet biztosító személyek,
ha nincs ellátandó gyermek, akkor is kapnak-e fizetést,
szükséges lenne-e a házi gyermekfelügyelet férőhelyeinek számát bővíteni,
van-e ennek valami akadálya,
csak az adott településen, kerületben élő gyermekek vehetik-e igénybe ezt a szolgáltatást,
hol kell a szülőknek kérelmezni a szolgáltatást,
milyen okok miatt kérik a szülők a házi gyermekfelügyeletet: munkavégzés, munkaerő-piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvétel, betegség, egyéb okok,
milyen mutatók jellemzik a szolgáltatást igénybe vevő szülőket: például egyedülálló, időskorú, három vagy több gyermeket nevelő, nehéz szociális körülmények között élő,
kik számára biztosított a gyermekek napközbeni ellátásának ez a formája: például akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szükség, fogyatékos gyermek, egyéb,
kell-e térítési díjat fizetni a szolgáltatásért,
a gondozott gyermekek száma, igénybe vett gondozási órák száma az elmúlt évben,
a házi gyermekfelügyelet keretében gondozott gyermeke kora,
a szolgáltatást igénybe vevő gyermekek egyéb mutatói,
az ellátás csak nappali felügyeletet jelent-e,
napi hány órában,
milyen szolgáltatásokra terjed ki az ellátás: felügyelet, gondozás, segítségnyújtás az iskolai tanulmányok folytatásához,
melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek a szolgáltatás működtetését nehezítik,
várható-e valamilyen változás a jövőben a szolgáltatás működtetésével kapcsolatosan,
van-e valamilyen terv a szolgáltatás jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.

Gyermekek átmeneti gondozása

megoldott-e a településen, kerületben a gyermekek átmeneti gondozása,
ha nem, miért nem,
szeretnék-e, hogy megoldott legyen,
milyen akadályai vannak ennek,
hogyan próbálják legyőzni ezeket az akadályokat,
ha megoldott, mióta,
milyen formában oldják meg a gyermekek átmeneti gondozását: helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona,
miért éppen ezek az intézmények működnek a településen,
milyen előnyei, hátrányai vannak ennek,
megfelelő-e ez így, miért,
ezek az intézmények megfelelően ki tudják-e elégíteni a helyi szükségleteket,
van-e olyan szolgáltatás (helyettes szülő, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona), amely nem működik, de szükséges lenne,
milyen szolgáltatásokat biztosítanak a gyermekek átmeneti gondozása keretében: például étkeztetés, ruházattal való ellátás, mentálhigiénés és egészségügyi ellátás, gondozás, nevelés, lakhatás: teljes körű ellátás,
ki kérelmezheti a gyermekek átmeneti gondozását,
szükséges-e a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő beleegyezése,
kit és/vagy milyen intézményt kell értesíteni a gyermek átmeneti gondozásba kerülése esetén,
milyen időtartamban vehető igénybe a gyermekek átmeneti gondozása,
milyen okok miatt kéri a szülő a gyermekek átmeneti gondozását: például a szülő egészségügyi körülménye, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt a gyermek nevelését a családban nem tudja megoldani,
milyen mutatók jellemzik az átmeneti gondozást igénybe vevő szülőket,
a gyermekek átmeneti gondozásának helyén a gyermek otthontalanná vált szülője is elhelyezhető-e,
a 14. évét be nem töltött gyermek átmeneti gondozása a településen, kerületben a szüleitől elválasztva történik-e,
ennek milyen következményei, előnyei, hátrányai vannak,
a szülő részt vesz-e átmeneti gondozásban részesülő gyermeke ellátásában,
hogyan oldják meg a gyermekek átmeneti gondozása során a gyermek óvodába járását, iskolai oktatását,
hogyan oldják meg a fogyatékos gyermek átmeneti gondozását,
mikor szűnik meg a gyermekek átmeneti gondozása.

Helyettes szülő

milyen előnyei, hátrányai vannak annak, ha a gyermekek átmeneti gondozását helyettes szülők biztosítják,
melyik intézmény működteti a helyettes szülői szolgáltatást,
ennek előnyei, hátrányai,
milyen fenntartó működteti ezt a szolgáltatást: önkormányzat, önkormányzati társulás, kistérségi társulás, nonprofit szervezet: kht., alapítvány, egyesület, egyéni, társas vállalkozás,
hol kell a szülőknek kérelmezni a szolgáltatást,
kik lehetnek helyettes szülők,
hogyan választják ki, hogyan készítik fel a helyettes szülőket a feladatra,
önálló helyettes szülők működnek-e vagy helyettes szülői hálózat,
hány helyettes szülő működik a kerületben, településen,
melyiknél hány férőhely áll rendelkezésre,
megfelel-e a törvényi előírásoknak,
megfelel-e a helyi igényeknek,
a szolgáltatást biztosító személyek milyen korúak, neműek, milyen képzettséggel rendelkeznek, milyen képesítő tanfolyamon vettek részt,
hogyan döntik el, hogy a szolgáltatást kérő gyermek melyik helyettes szülőhöz kerüljön,
csak a kerületben, településen élő gyermekek vehetik-e igénybe a helyettes szülői szolgáltatást,
ennek előnyei, hátrányai,
mi jellemzi a helyettes szülők férőhely-kihasználtságát,
van-e várólista,
ha nem tudják minden kérelmező számára biztosítani a szolgáltatást, mi alapján választják ki azokat, akik részesülhetnek az ellátásban,
hogyan oldják meg azoknak a gyerekeknek az ellátását, akiknek nem tudnak helyettes szülői szolgáltatást biztosítani,
szükséges lenne-e a helyettes szülőknél igénybe vehető férőhelyek számát bővíteni,
van-e ennek valami akadálya,
milyen díjazásban részesülnek a helyettes szülők,
ha nincs ellátandó gyermek, akkor is kapnak-e fizetést,
milyen előnyök, nehézségek származnak abból, hogy a helyettes szülő saját háztartásában nyújt szolgáltatást,
a helyettes szülők kitől kérhetnek szakmai tanácsot,
ki ellenőrzi a munkájukat,
kell-e a szülőknek térítési díjat fizetni a szolgáltatásért,
a helyettes szülőnél elhelyezett gyermekek száma, kormegoszlása az elmúlt évben,
a szolgáltatást igénybe vevő gyermekek egyéb mutatói,
milyen szolgáltatásokra terjed ki az ellátás: felügyelet, gondozás, nevelés, étkeztetés, egyéb,
milyen helyiségben, milyen tárgyi feltételek között biztosítják a szolgáltatást,
a szolgáltatások biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek a szolgáltatás működtetését nehezítik,
várható-e valamilyen változás a jövőben a szolgáltatás működtetésével kapcsolatosan,
van-e valamilyen terv a szolgáltatás jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.

Gyermekek átmeneti otthona

milyen előnyei, hátrányai vannak annak, ha a gyermekek átmeneti gondozását átmeneti gyermekotthonban biztosítják,
milyen fenntartó működteti a gyermekek átmeneti otthonát: önkormányzat, önkormányzati társulás, kistérségi társulás, nonprofit szervezet: kht., alapítvány, egyesület, egyéni, társas vállalkozás,
önállóan vagy integráltan működik-e az intézmény,
ennek milyen előnyei és hátrányai vannak,
ki gyakorolja a szakmai felügyeletet,
önálló gazdálkodású-e az intézmény,
a településen működik az intézmény, vagy másik településen működő átmeneti gyermekotthonnal kötött ellátási szerződéssel oldják-e meg ezt a feladatot,
hány férőhelyre szerződnek,
ennek milyen előnyei, hátrányai vannak,
a településen működő átmeneti gyermekotthon befogad-e más településről érkező gyermekeket is,
miért,
vannak-e ezzel kapcsolatos nehézségek,
hány átmeneti gyermekotthoni férőhely áll rendelkezésre,
megfelel-e a törvényi előírásoknak,
megfelel-e ez a helyi igényeknek,
mi jellemzi az átmeneti gyermekotthon férőhely-kihasználtságát,
van-e várólista,
ha nem tudják minden kérelmező számára biztosítani a szolgáltatást, mi alapján választják ki azokat, akik részesülhetnek az ellátásban,
hogyan oldják meg azoknak a gyerekeknek az ellátását, akiknek nem tudnak átmeneti gyermekotthoni szolgáltatást biztosítani,
szükséges lenne-e az átmeneti gyermekotthonban igénybe vehető férőhelyek számát bővíteni,
van-e ennek valami akadálya,
hány és milyen szakember dolgozik az átmeneti gyermekotthonban,
dolgozik-e az intézményben szociális munkás,
miért nem szükséges, vagy miért (lenne) szükséges az alkalmazása,
mi (lehetne) a feladata,
a szolgáltatást biztosító személyek milyen korúak és neműek,
hol kell a szülőknek kérelmezni a szolgáltatást,
kell-e a szülőknek térítési díjat fizetni a szolgáltatásért,
ki kaphat kedvezményt a térítési díjból,
hányan részesülnek kedvezményben,
az intézmény nyitvatartási ideje,
átmeneti gyermekotthonban elhelyezett gyermekek száma, kormegoszlása az elmúlt évben,
a szolgáltatást igénybe vevő gyermekek egyéb mutatói,
milyen szolgáltatásokra terjed ki az ellátás: felügyelet, gondozás, nevelés, étkeztetés, egyéb,
milyen intézményben, milyen tárgyi feltételek között biztosítják a szolgáltatást,
akadálymentesített-e az intézmény,
a szolgáltatások biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek a szolgáltatás működtetését nehezítik,
várható-e valamilyen változás a jövőben a szolgáltatás működtetésével kapcsolatosan,
van-e valamilyen terv a szolgáltatás jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.

Családok átmeneti otthona

milyen előnyei, hátrányai vannak annak, ha a gyermekek átmeneti gondozását családok átmeneti otthonában biztosítják,
milyen fenntartó működteti a családok átmeneti otthonát: önkormányzat, önkormányzati társulás, kistérségi társulás, nonprofit szervezet: kht., alapítvány, egyesület, egyéni, társas vállalkozás,
önállóan vagy integráltan működik-e az intézmény,
ennek milyen előnyei és hátrányai vannak,
ki gyakorolja a szakmai felügyeletet,
önálló gazdálkodású-e az intézmény,
a településen működik az intézmény, vagy másik településen működő családok átmeneti otthonával kötött ellátási szerződéssel oldják-e meg ezt a feladatot,
hány férőhelyre szerződnek,
ennek milyen előnyei, hátrányai vannak,
a településen működő családok átmeneti otthona befogad-e más településről érkezőket is,
miért,
vannak-e ezzel kapcsolatosan nehézségek,
hány férőhely áll rendelkezésre a családok átmeneti otthonában,
megfelel-e a törvényi előírásoknak,
megfelel-e a helyi igényeknek,
mi jellemzi a családok átmeneti otthonának férőhely-kihasználtságát,
van-e várólista,
ha nem tudják minden kérelmező számára biztosítani a szolgáltatást, mi alapján választják ki azokat, akik részesülhetnek az ellátásban,
hogyan oldják meg azoknak az ellátását, akiknek nem tudják ezt a szolgáltatást biztosítani,
szükséges lenne-e a családok átmeneti otthonában igénybe vehető férőhelyek számát bővíteni,
van-e ennek valami akadálya,
hány és milyen szakember dolgozik a családok átmeneti otthonában,
dolgozik-e az intézményben szociális munkás,
miért nem szükséges vagy miért (lenne) szükséges az alkalmazása,
mi (lehetne) a feladata,
a szolgáltatást biztosító személyek milyen korúak, neműek,
hol kell kérelmezni a szolgáltatást,
kell-e térítési díjat fizetni a szolgáltatásért,
ki kaphat kedvezményt a térítési díjból,
hányan részesülnek kedvezményben,
az intézmény nyitvatartási ideje,
a családok átmeneti otthonában ellátottak száma, kormegoszlása az elmúlt évben,
a szolgáltatást igénybe vevők egyéb mutatói,
milyen szolgáltatásokra terjed ki az ellátás: felügyelet, gondozás, nevelés, étkeztetés, egyéb,
milyen intézményben, milyen tárgyi feltételek között biztosítják a szolgáltatást,
akadálymentesített-e az intézmény,
a szolgáltatások biztosításához megfelelők-e a személyi és tárgyi feltételek,
melyek azok a legfontosabb problémák, amelyek a szolgáltatás működtetését nehezítik,
várható-e valamilyen változás a jövőben a szolgáltatás működtetésével kapcsolatosan,
van-e valamilyen terv a szolgáltatás jövőbeli működtetésére, átalakítására vonatkozóan.

Egyéb szolgáltatások

ezeken kívül működik-e a településen, kerületben valamilyen gyermekeket, gyermekes családokat segítő intézmény,
ha igen, ki működteti, ki a fenntartó: a helyi önkormányzat, nonprofit szervezet, kistérségi társulás vagy egyéb,
milyen célcsoport számára működik,
milyen szolgáltatásokat nyújt,
milyen nyitvatartási idővel üzemel,
kell-e térítési díjat fizetni a szolgáltatás igénybevételéért.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 437 1

Pszichológia

A könyv a felsőoktatási humán képzésekben részt vevő, terepgyakorlatukat töltő, végzés előtt álló hallgatóknak szól, s ezen belül kiemelten a szociális munka szakos gyakornokoknak. Az egyetemi évek során abszolvált elméleti stúdiumok, szemináriumok és tantermi gyakorlatok után a hallgató belép leendő munkájának terepére, ahol elméleti tudását a mindennapi kliensellátás gyakorlatába kell transzformálnia. Ez a folyamat képzésének és képzettségének minőségi változását, tudásanyagának az eddigieknél lényegesen magasabb szintű alkalmazását követeli meg. A kötet széles körben tér ki a tereppel mint munkahellyel kapcsolatos feladatok, helyzetek, emberi kontaktusok és problémák elemzésére, majd a kliensekkel folytatott közvetlen tevékenységi formákat veszi górcső alá, részletekbe menő szempontrendszerek megadásával. Ezt követően áttekinti a szociálpolitikai ellátórendszer hazai elemeit. A zárófejezet az első interjú elkészítését és a gyakornok önsegítő mentálhigiénés munkáját tárgyalja. A könyvet nemcsak hallgatóknak, de az őket irányító szakembereknek, sőt a fiatal, pályakezdő kollégáknak is ajánljuk. S természetesen nem csupán a gyakorlati kliensellátásban hivatásukat teljesítő szociális munkások, szociálpedagógusok, hanem pszichológusok, pszichiáterek, gyógypedagógusok, óvónők, tanárok, szociális asszisztensek is haszonnal forgathatják.

Hivatkozás: https://mersz.hu/feuer-nagy-human-szakosok-gyakorlati-kezikonyve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero