A két csoport átlagos teljesítményét a 2. ábra mutatja, az átlagokat és szórásokat a Függelékben adjuk meg. A kétszempontos varianciaanalízis eredményei azt mutatják, hogy a CSOPORT szignifikáns hatással volt a teljesítményre, a kontrollcsoport előnyére (F(l,36) = 6,79; p < 0,05). A BLOKK hatása is szignifikáns volt (F(19,36) = 31,07; p < 0,001), és a CSOPORT x BLOKK interakció is (F(19,36) = 4,05; p < 0,001). A két csoport teljesítményét t-próbákkal hasonlítottuk össze. A teljesítmény blokkonkénti elemzése a következő blokkok esetén a verbális kontrollcsoportban mutat jobb teljesítményt: H (t(18) = 2,4; p < 0,05), K (t(18) = 2,9; p = 0,01), L (t(18) = 3,4; p < 0,01), N (t(18) = 3,6; p < 0,01), P (t(18) = 4,4; p < 0,001), Q (t(18) = 2,6; p < 0,05), R (t(18) = 2,8; p < 0,05) és S (t(18) = 4,1; p = 0,001). Vagyis a WS-csoport a felcserélhető szereplős aktív szerkezeteket (az SVO és OVS szórendűeket is), a közép- és felsőfokot, az alanyi mellérendelő szerkezeteket, a Fölött és alatt, Nemcsak X, hanem Y is szerkezeteket, vonatkozói mellékmondatokat, és a Sem X, sem Y szerkezeteket találta nehezebbnek, mint a passzív szókincsben illesztett kontrollcsoport. A másik téri blokkon (M, -BAN és -ON) megközelítette, de nem érte el a szignifikanciát (t(18) = 2,04; p = 0,056). A két csoport teljesítménye nem különbözött az A, B, C, D, E, F, G, I, J, O és T blokkokon, vagyis a főneveken, igéken, mellékneveken, két- és háromelemű kombinációkon, egyes- és többes számú személyes névmásokon, hímnemű/nőnemű névmásokon (nincs ilyen megkülönböztetés a magyarban), egyes/többes számú főnévi ragozott alakokon, X, de nem Y szerkezeteken és a központi beágyazáson.