Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


Bevezetés

Az áruk és szolgáltatások közvetítésének az üzleti életben elterjedt formája a forgalmazási szerződés. Más gazdaságilag jelentős szerződésfajtákhoz hasonlóan ennek tartalmi elemei is külföldi minták, illetve az üzleti szokások alapján alakultak ki.1 A magyar jogban e gyakorlati jogfejlődés hátterét a szerződések általános szabályai – szerződési szabadság elve, pacta sunt servanda elve –, valamint az adásvételi, a megbízási és a bizományi szerződésre vonatkozó rendelkezések biztosították. Ezek talaján honosodtak meg a kereskedelmi ügyletekre jellemző, hosszabb távú, piaci kapcsolatokat szabályozó, atipikus jellegű kontraktusok,2 így az ezek közül is talán a legnagyobb gazdasági jelentőséggel bíró forgalmazási szerződés. A Ptk. kodifikációja során a jogalkotó szükségesnek látta tipizálni ezt a szerződésfajtát, vagyis eltérést engedő rendelkezések formájában meghatározni azon főbb szabályait, melyek a felek eltérő megállapodása hiányában érvényesülnek. Osztozva azokban a jogirodalmi nézetekben, miszerint e diszpozitív szabályok szövegezése nem volt túl sikeres, az alábbiakban igyekszünk arra is kitérni, hogy milyen korrekciók ajánlhatóak a piaci szereplők figyelmébe.

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave