Csehi Zoltán, Sobor Dávid (szerk.)

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete


Ügynök, közvetítő

Tartós közvetítői szerződés esetében a közvetítő tartós jogviszony keretében, tehát nem egyszeri ügyletre korlátozottan, hanem egy időtartamra, visszatérő jelleggel, önállóan, saját jogi és gazdasági függetlensége körében eljárva szervez és tárgyal harmadik személyekkel megkötendő szerződéseket a megbízója részére, illetve főszabály szerint jogosult is megkötni azokat megbízójának a képviseletében.1 A közvetítő nemcsak a szerződések előkészítésében, a szerződő felek felkutatásában, kiválasztásában, azok gazdasági és jogi értékelésében játszik szerepet, hanem a szerződés gazdasági és jogi tartalmának a megszövegezésében és megkötésében is. Jóllehet a közvetítő megbízója számára és a megbízója nevében jár el mint „kereskedő”, professzionális piaci résztvevő, akinek a megbízója érdekét kell érvényesítenie ebben a folyamatban, a tőle elvárható magatartás ehhez a szakmaisághoz és a gondos eljárás követelményéhez igazodik. Sem a Ptk., sem a szabályozás alapját jelentő, 86/653/EGK tanácsi irányelv nem szól a közvetítőnek a szerződéskötést követő kötelezettségeiről. A törvény szövegezése alapján a tartós képviselő jogi kötelezettsége az előkészített, megtárgyalt és aláírt szerződés aláírásával megszűnik, és ettől kezdve a megbízó mint az ügy valós ura veszi át a szerződés teljesítésének a terheit, valamint a szerződésszegéssel, és minden más kérdéssel kapcsolatos kötelezettségeket.

A közvetítői funkciót betöltő szerződések jogi környezete

Tartalomjegyzék


Kiadó: Wolters Kluwer Hungary Kft.

Online megjelenés éve: 2020

Nyomtatott megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 295 925 2

Az áru előállítójától annak végleges felhasználójáig általában több szerződésen keresztül vezet az út. Az értékesítés folyamatában részt vevők – akiket összefoglalóan közvetítőknek nevezünk – eltérő tartalmú és gazdasági célú szerződéses jogviszonyokban működnek közre az áru piacra juttatásában: viszonteladóként, bizományosként, „disztribútorként” vagy más gazdasági funkciót megjelenítve. Számos esetben az értékesítési láncban több értékesítő is részt vesz, többnyire különböző jogviszonyok alapján, a gyártó és a nagykereskedő megállapodásának jogi konstrukciója, gazdasági tartalma eltér ugyanis a nagykereskedővel szerződő további értékesítőkétől.

A közvetítés folyamatát a kereskedelmi szokások, a piaci szereplők jellemzői, a piac nyitottsága, valamint számos egyéb külső tényező befolyásolja. Ezek közé tartoznak a társadalmi-gazdasági kommunikáció csatornái, a rendelkezésre álló fuvarozási, szállítási lehetőségek, a versenyjogi szabályozás és az adózási környezet, valamint a jogviták rendezésének a módjai.

A kötet fő célkitűzése a közvetítői funkciót betöltő szerződésekkel kapcsolatos jogi szabályozás részletes feldolgozása. Így bemutatja a magyar és az európai szabályozási környezetet, és az egyes jellemző szerződéstípusokra vonatkozó polgári jogi előírásokat, majd ismerteti a forgalmazás versenyjogi korlátait, a gyártók, importőrök, valamint a forgalmazók termékbiztonsági és piacfelügyeleti kötelezettségeit. Végül terjedelmes elemzést ad az említett tevékenységet folytató adóalanyokra vonatkozó általánosforgalmiadó-szabályokról.

A szerzők összefoglaló és áttekintő jelleggel dolgozták fel a közvetítői típusú szerződésekkel kapcsolatos, az üzleti élet szereplőit foglalkoztató legfontosabb problémákat. Elsősorban azokat a jogászokat és üzletembereket kívánják megszólítani, akik tevékenységük során bizományi, közvetítői-ügynöki, forgalmazási, franchise- vagy éppen biztosításközvetítői szerződések előkészítésében, megkötésében vesznek részt. A kötet segítséget jelent a gyakorlat számára a megoldandó feladatok meghatározásában és a főbb megoldási irányok kijelölésében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csehi-sobor-a-kozvetitoi-funkciot-betolto-szerzodesek-jogi-kornyezete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave